Indiában „jártak” a wojtylások
Képgaléria
Goa India legkisebb állama a Dekkán-félsziget nyugati részén, a Malabár-part és a Nyugati-Ghátok határvidékén. Az államot erdő-borította hegyek magas karéja zárja 50–60 km-es sugarú félkörben a tengerpartra.
Területe 3702 km², az államnak mégsem a mérete a különlegessége. Minden indiai államnak más arca, jellege, népei vannak, de Goa a szokásosnál is jobban elüt a többitől. A goaiak uralkodó nyelve, a konkani, zenéjük, táncaik, irodalmuk, egész kultúrájuk eltérőbb. A konkanik a dravidák, az indoárják, arabok, hunok, örmények és kasmíriak egyfajta keverékének tartják magukat, amelyeket a közös hagyományok egybeforrasztottak. Bár majdnem minden második goai Goán kívül él (sokan Kelet-Afrikában), mindenhol külön, zárt közösséget alkotnak.
Trópusi monszun, novembertől április végéig száraz évszakkal. A hőmérséklet évi ingadozása csekély.
A nedves monszunerdőkben sok az örökzöld fafaj. Legértékesebb fái: a teak és a szal. A tengerpart közelében kókuszpálmák, a folyótorkolatokban mangroveerdők vannak.
A portugálok 1510-ben érkeztek ide és hódították meg a partvidéket Afonso de Albuquerque vezetésével, aki később a portugálok indiai alkirálya lett. A 16. század végét követően a portugáloknak meg kellett küzdeniük az újabb érkezőkkel: törökökkel, hollandokkal, angolokkal. 1546-ban betiltották a hinduizmust, majd 1560-ban – Xavéri Szt Ferenc korábbi, a portugál királyhoz írt levele alapján is – felállították a katolikus inkvizíciót, amely 1812-ig működött.
1750-re a büszke fővárosa (Ó-Goa) összeomlott, járvány tizedelte meg lakosságát. A túlélők nagyrésze Panadzsiba költözött át. A 19-20. században néhol forradalmi megmozdulások lángoltak fel, de a portugál csapatok kíméletlenül elnyomták azokat. A 450 évig fennálló portugál gyarmat idején a helyi lakosság jelentős részét keresztény hitre térítették át. A második világháború után India függetlenné válásával Goában is megerősödtek az antikolonialista nemzeti törekvések, ahogy a többi fennmaradt portugál gyarmati területen is Indiában. Ebben az időben a felszabadítási mozgalmak előtt két út állt: a független állammá válás, és az Indiával egyesülés. Goában végül ez utóbbin haladtak tovább. A függetlenné váló India katonailag is támogatta a portugál-ellenes törekvéseket, és 1961-ben bekebelezte, majd államszövetségéhez csatolta egy gyors katonai akció keretében, amelynek portugál és indiai részről összesen 52 halálos áldozata volt.
Eleinte az indiai kormány a szomszédos szövetségi állam alá rendelte Goát, 1967-ben azonban önálló szövetségi állami státust adott a területnek. Portugália csak 1974-ben ismerte el India részének Goát. A következő években az Indiából Goába érkező nagy számú bevándorló elbizonytalanította a goai lakosságot, különösképpen a keresztény vallásúakat, akik saját kultúrájukat és földjeiket féltették a hindukkal szemben. Ezért a goai szövetségi kormány egyre szélesebb önrendelkezési jogokat kapott, hogy szabályozhassa a belső migrációt, nehogy elidegenedjenek goai földterületek.
