Anonim Alkoholista vallott szenvedélybetegségéről
Norbi az országos kiterjedésű AA-közösség kapcsán elmondta: a Anonim Alkoholisták olyan emberek közössége, akik gyűlések keretében – Budapesten és számos vidéki településen – megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket és reményüket azért, hogy megoldhassák közös problémájukat és segíthessenek másoknak felépülni az alkoholizmusból.
A tagság egyetlen feltétele az ivással való felhagyás vágya. Elsődleges céljuk józannak maradni és segíteni más alkoholisták józanodását.
Az AA olyan emberek csoportosulása, akik elvesztették az ivás kontrollálásának képességét, és az italozás következtében mindenféle bajba keveredtek. Lépéseket tesznek egy jobb életet élni alkohol nélkül, és aki ezeket az elveket követi, annak sikerül is.
Úgy találják, ennek érdekében segítségre, támogatásra van szükségük, melyet más alkoholistáktól kapnak meg az AA-ban.
Közös problémájuk” az alkoholizmus. Legfőképpen nem próbálnak egyedül szembenézni gondjaikkal. Tapasztalataik, erősségeik és reményeik megosztása a kulcs, ami lehetővé teszi számukra, hogy nemcsak alkohol, de annak vágya nélkül is élhetnek.
Kecskeméten – szombat kivételével – minden nap tartanak gyűléseket a város különböző pontjain; hétfőn és kedden a Fecske utcai RÉV-központban, szerdán, pénteken és vasárnap az Egressy utcai Wojtyla Barátság Központ ebédlőjében, csütörtökön pedig a Horváth Döme körút 1/A. szám alatti Idősgondozó Szolgálat földszint 3-as termében.
Ami saját személyét illeti, Norbi egyfajta bizonyságtétellel is szolgált érdeklődők sokaságából verbuválódott hallgatóságának. Alkoholizmusa – mint progresszív, egyre súlyosbodó betegség – okán házassága tönkrement, autóbaleset részese volt, jogosítványát bevonták, emberi kapcsolatai megromlottak, elmagányosodott, bankkölcsönöket vett fel, munkáját egyre inkább elhanyagolta.
„Gépszíjas” alkoholistának vallotta magát, aki hosszabb ideig is tartózkodni tudott a szeszesital-fogyasztástól, ám alkalomadtán, amikor a helyzet úgy hozta, akár öt napon át hódolt káros szenvedélyének. Egy alaposan átmulatott nyaralás végén viszont beismerte önmagának; egyedül nem megy… Megérett benne az elhatározás; változtatni akar eddigi életvitelén.
Visszatért az Anonim Alkoholistákhoz, mivel akkor már úgy vélte, csak külső segítséggel képes arra, amit egyedül nem tudott megtenni. Egyik absztinens – „tiszta” – csoporttársa segédletével egyenként végigment az AA-s körökben csak 12 lépésnek nevezett felépülési program pontjain. Ennek eredményeképpen több mint hat éve nem nyúlt pohárhoz. Eme program segítségével megoldotta nem csak alkohol problémáit, de személyes kapcsolatai is helyre jöttek.
Beszámolója végén kérdésekre adott választ az előadó.
