Július 15. hétfő, Henrik, Roland
Hírek, események 2023. szeptember 19. 09:57 | Szerző/forrás: magyarkurir.hu

Ahol az „arc visszatükrözi a mennyország fényét” – Százéves a Bencés Diákszövetség

Képgaléria
Ahol az „arc visszatükrözi a mennyország fényét” – Százéves a Bencés Diákszövetség
Centenáriumot ünnepeltek a Pannonhalmi Főapátságban, 1923. június 24-én alakult meg ugyanis hivatalosan a Bencés Diákszövetség, Pannonhalma és Budapest központtal, amikor Bárdos Remig akkori pannonhalmi főapát aláírta az alapszabályt. A száz évvel ezelőtti esemény alkalmából szeptember 9-én tartottak megemlékezést.

Az ünnepi szentmisén Hortobágyi T. Cirill főapát – aki maga is bencés öregdiák – hangsúlyozta, hogy a jelenlévőket az evangéliumon és az Istenbe vetett hiten túl a bencés iskola is összeköti. „Bencés iskolai múltunk közös élmény, személyes életünk és fejlődésünk meghatározó szakasza, de egyben egymásért, a társadalomért, az Egyházért érzett felelősségtudatunk, elköteleződésünk forrása.”

A liturgián a főapát kifejtette: a bencés diákok közösségei az Egyház sejtjeivé szeretnének válni, olyan közösséggé, ahol abban segítik egymást, hogy „Isten lelke uralja szívüket és átformálja életüket”. Majd hozzátette: „Abban támogatjuk egymást, hogy a bűnös életmód és a gonosz cselekedetek eltűnjenek, és a szeretet, alázat és békesség vegye át a harag, irigység és viszály helyét: ahol szomorúság helyett öröm támad a szívben, és az arc visszatükrözi a mennyország fényét.”

A szentmise után a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban folytatódott az ünnepség. Hortobágyi Cirill atya, a Bencés Diákszövetség fővédnöke felidézte a szervezet elmúlt száz évének fontosabb állomásait az alapítástól kezdve az egyházi iskolák államosításával járó kényszerű szüneten át az illegalitás éveiben zajló lassú építkezésen keresztül egészen az 1989-es újraalapításig. Arra hívta a jelenlévőket, hogy egyéni életükben és társadalmi elköteleződésük során dolgozzanak a keresztény, bencés szellemiség kibontakozásán.

„Rendi közösségünkben és diákszervezetünkben egy tisztség nem méltóság, hanem szolgálat. A szolgálat pedig akkor hatékony igazán, ha azt egymással kiengesztelődött, együttműködésre kész, a közösség által kidolgozott irányelveket elfogadó, összetartó emberek végzik. Egy atomizált, egymásra mutogató, száz sebből vérző társadalomban nagy lehetősége van az egykori bencés diákoknak. Adja Isten, hogy a közös gyökerek miatt képessé váljunk nemes és jó célok érdekében együttműködni, adott esetben akkor is, ha különböző beállítottságú emberek vagyunk.”

Az ünnepségen beszédet mondott Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, akinek unokája jelenleg a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanulója, és fiai ott végeztek. A Bencés Diákszövetséget a keresztény európai értékekhez való tartozás egyik fundamentumának nevezte. Mint mondta, gyermekeiknek anno azért választották a pannonhalmi gimnáziumot, mert szerették volna, ha az Európa tudomány- és kultúrtörténetét formáló rend értékközvetítése révén ismerik meg a világot. „Az itt töltött idő nemcsak korszerű tudással vértezte fel őket, hanem jellemüket is megedzette, és olyan értékes emberi kapcsolatokat adott számukra, amelyek mind a mai napig elkísérik őket, életük meghatározó részévé váltak.”

Az egykori győri bencés diák, Szijjártó Péter külügyminiszter videoüzenetet küldött a centenárium alkalmából, melyben hangsúlyozta: olyan útravalót kapott alma materétől, amely a mostani válságok közepette is iránymutató. Mint mondta, ilyen időszakokban, amikor nagyon sok kétség merül fel, és szinte minden változik, fontos, hogy legyen egy erős erkölcsi horgony, „amely a legnehezebb, legnagyobb, leghevesebb viharokban is megtartja a hajót, és amely erkölcsi horgony segít abban, hogy ne tévesszük el az irányt, mindig tudjuk honnan jöttünk. Mindig tudjuk azt, hogy milyen értékekre kell alapítani azokat a döntéseket, amelyeket nehéz körülmények között hozunk meg”.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, budapesti bencés öregdiák arról beszélt, hogy a szövetség immár száz éve gyűjti össze azokat a diáktársakat, akik változatlanul vallják, honnan jöttek. Mint mondta, nagy büszkeség, hogy eddig tíz bencés szerzetes volt az MTA tagja, és jelenleg az akadémia 365 fős tagságában több mint tizenöt bencés diák van.

Gereben Ferenc, az Elszálltak, hajh, mind az évek... című iskolatörténeti memoár szerzője az 1989-es újraindulásra emlékezett az akkori alapítók nevében.

A köszöntők után a jelenlévők Juhász-Laczik Albin atya, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója előadását hallgathatták meg a bencés nevelésről.

Ezt követően bemutatták azt a videófelvételt, amely a gimnázium építésekor készült. A mintegy nyolcvanéves felvételt a 2012-ben elhunyt egykori pannonhalmi diák, Vízkelety Imre özvegye adta az iskolának. Vízkelety Imre 1947-ben végzett osztálya volt az első, amely a jelenlegi épületbe járt.

Az ünnepségen Hardi Titusz atya, a Pannonhalmi Főapátság oktatási főigazgatója beszélt a bencés iskolák múltjáról és jelenéről, majd bencés öregdiákok – Juhász-Laczik Albin atya, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár és Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese – mesélt arról, hogy mit adott nekik a bencés nevelés.

A kerekasztal-beszélgetés után Nógrádi László, a Bencés Diákszövetség elnöke a Szentlélek segítségét kérte. „Adjon erőt, bátorságot, bölcsességet, hogy a következő években a bencés iskolákban kapott értékek mentén erős hittel részt vállaljunk Európa és hazánk újraevangelizációjában.”

A centenáriumi ünnepségen díjazták a diákszövetség által kiírt fotópályázat nyerteseit, és a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban megnyílt a szervezet elmúlt egy évszázadáról szóló kamarakiállítás. Ahogy azt Ásványi Ilona könyvtárigazgató ismertette, a tárlókban az 1923-as alapításhoz, az 1989-es újrainduláshoz és a 2013-ben megalakult Pannonhalmi Bencés Alumnihoz köthető emlékek kaptak helyet. A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg.

 

 

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!