Mi a levegőszennyezés?

(BL) A levegőszennyezés gázokat, szilárd részecskéket és aeroszolokat tartalmaz, melyek megváltoztatják a légkör természetes összetételét. Ezek az anyagok károsak lehetnek az emberi egészségre, élő szervezetekre, talajra, vízre és a környezet más részeit károsíthatják.

A tiszta levegő a természetben előforduló anyagokból áll. Oxigén és nitrogén alkotja a száraz levegő 99 %-át, a fennmaradó 1% argont, széndioxidot, héliumot és más nyomgázokat tartalmaz. Továbbá a levegő tartalmazhat még például vízgőzt, ami a térfogat 4 %-át is elérheti. A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat, vagy káros anyagokat, amelyeknek negatív hatásai vannak az élő szervezetekre. Néhány gáz, ami a tiszta levegő rendes összetevője, például a széndioxid, veszélyessé válhat, amikor koncentrációja (mennyisége a levegőben) sokkal magasabbá válik az átlagostól. A levegő összetételéről többet az \"Alsó légkör: Összetevők\" részben olvashatsz. A légszennyezés két fő forrásból származhat. Természetes légszennyezés vulkánokból, erdőtüzekből, óceánokból származó tengeri sókból, kozmikus porból, növényi pollenekből, mocsarakból és nedves, vizes területekről, valamint más olyan forrásokból származik, amiket az ember nem befolyásol. Ez évszázadokon keresztül előfordult, ezen újabb légköri összetevőkhöz a légkör minimális problémákkal, de hozzáigazodott. Az emberi, vagy antropogén, légszennyezés a széles skálájú emberi tevékenység miatt fordul elő a mindennapi életünkben. Források közül példaként említhetjük az ipari kéményeket és tevékenységet, autók, kamionok kibocsátását, mezőgazdaságot, erőműveket, amik barnaszenet, olajat, vagy gázt égetnek el, a bányászatot és a hulladéklerakókat. Gyakran a légkörnek nehéz ezekhez a többlet-szennyezésekhez alkalmazkodnia, és ennek következtében magas koncentrációk jelentkezhetnek regionális vagy lokális skálán. A légszennyezést két fő típusra oszthatjuk. A gázok főleg a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származnak. Gáznemű szennyezők, amik globális skálán befolyásolják a légkört a széndioxid (CO2), a metán (CH4) és a dinitrogén oxid (N2O). Ezeket \"üvegházgázoknak\" nevezzük, mert ezek felelősek a globális melegedésért, amit mind természetes és antropogén tevékenység is okoz. Ezen felül regionális és lokális skálán a gáznemű légszennyezők a nitrogén-oxidok (NOx), a kéndioxid (SO2), a szénmonoxid (CO) és a szénhidrogének széles skálája (illékony szerves vegyületek, röviden VOC-ok). Mindegyik a szerves üzemanyagok égése során kerül kibocsátásra. Azonban a VOC-k fõleg természetes forrásból kerülnek a légkörbe. Környezeti és egészségi problémák gyakran fordulnak elő, amikor ezen gázok közül kettő vagy több aktív azonos időben. Mind az üvegházgázok, mind ezek a regionális gázok példák az elsődleges szennyezőkre, mert ezek a források a földfelszínéről származnak. regionális gázok kémiai reakcióba is léphetnek a napsugárzás a magas hőmérséklet és néha a nedvesség révén, így kialakítva a másodlagos szennyezést, a fotokémiai szmogot. A szmog jelentős szennyezés a világ legtöbb nagyvárosában. A fő összetevője az ózon (O3), mely nagy koncentrációban légzési problémákat és szemgyulladást okozhat. Míg a sztratoszférában az O3 előnyös, mert elnyeli a Napból érkező káros UV sugárzást, addig a városi levegőben az O3 veszélyes. Tudj meg többet az ózon szmogról! Szennyezők másik típusa a részecskékből álló anyag, amelyhez a levegőben lebegő részecskék széles skálája tartozik. Ez kezdődik a legkisebb mérettartományú részecskékkel, ezek nagyon finom részecskék, vagy aeroszolok, ezek jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre. Részecskék ugyanazokból a forrásokból kerülnek ki, mint a gázok, és ezek is kémiailag kialakulhatnak a légkörben. Télen számos városban, különösen a szegény országokban, a fűtésre az emberek fát használnak. A fa égésekor kikerülő részecskék barna homályt okozhatnak a terület fölött. A nagyobb részecskék piszkot okoznak és gátolhatják a növényeket a növekedésben, mert kiülepednek a leveleken. Deríts ki többet az aeroszolokról és eredetükről. Kétszáz évvel ezelőtt a levegőszennyezés főként természetes forrásból származott. Azonban az 1850 utáni gyors fejlődés a szénből és olajból hozzáférhető energián alapult, ami több új antropogén szennyezőanyag-forrást teremtett. A levegőszennyezés a világ sok részén az egyik legfőbb környezeti kérdés. Ha nem leszünk óvatosabbak, és nem készítünk megfelelő ellenőrzést és irányítást, a levegőszennyezés problémája tovább rosszabbodik. A természetes levegőszennyezést felbonthatjuk: - szervetlen szennyezők, például: vulkáni kitörésekből származó gáz, hamu, tengerből származó és szél által szállított só részecskék, porviharban a levegőbe kerülő por, zivatarok idején a villámláskor keletkező gázok és az űrből származó kozmikus por. - szerves szennyezők, a növényi tüzekből származó füst és por, kicsi növényi részek (pl.: pollenek, gombák), élő szervezetek (pl. baktériumok) és az úgynevezett phytoncidek például: virágok és fák által kibocsátott illékony részecskék, növények által előállított szerves anyagok keveréke, például terpének és aromás olajok. Antropogén levegőszennyezést is két csoportra lehet osztani, a kibocsátás jellemzői alapján: - ellenőrzött kibocsátás, ami megalapozott szabályok szerint zajlódik, szakképzett személyzet felügyelete alatt, - véletlen kibocsátás, ami öreg épületek bontásakor, kőbányában kitermeléskor, ipari katasztrófakor keletkezik a hiányos ipari felszerelés miatt.

Kövessen minket a Facebookon is!