Centenáriumát ünnepelte a bencés, a ciszterci és a piarista diákszövetség
Képgaléria
„Identitásunk gyökere az elvégzett munka és az imádságos hit egységében rejlik” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bencés, a ciszterci és a piarista diákszövetség centenáriumi ünnepségére küldött videoüzenetében. Ebben hangsúlyozta: a mai napig hálás azért, hogy a győri bencéseknél töltött majdnem négy éve során ezt a nevelést, valamint „az elvégzett munkának és a hitnek az egységét” kaphatta meg útravalónak. „A diákszövetségek centenáriumi éve megadja az alkalmat és a lehetőséget arra, hogy megtapasztaljuk az összefogásnak, az egységnek az erejét” – fogalmazott a miniszter. Szijjártó Péter arra kérte a jelenlévőket, hogy folytassák azokat az erőfeszítéseket, amelyek az egységre és az erőre irányulnak. „Továbbra is képviseljük az egyre nehezebb körülményeket kínáló világban mindazt, amit a bencéseknél, a cisztereknél, piaristáknál tanulhattunk” – mondta.
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára felidézte, hogy a kommunizmus legsötétebb évtizedei alatt az akkori minisztérium eléggé megkeserítette az egykori diáktársak életét, ma azonban a tárca hat államtitkárából négy szerzetesrendi diák volt, mely tény önmagában is jól rávilágít arra, hogy a rendszerváltás óta mostanra jó irányba fordultak a dolgok. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak a szerzetesrendi és a keresztény alapokon álló iskoláknak, valamint annak az értékközösségnek, amelyet az öregdiákok is próbálnak képviselni – mutatott rá. Kiemelte azt is, hogy komoly felelőssége van az iskoláknak, de az öregdiákoknak is abban, hogy a jó folyamatok ne forduljanak vissza és az irány megmaradjon.
Az államtitkár szerint a kérdés az, hogy milyen Magyarországot szeretnénk. „Olyan országot, amely keresztény értékrendre épül, az örök isteni értékek talapzatán áll, vagy ezzel ellenkezőt: woke-ideológiát, jóemberkedést, gender lobbyt, új marxistákat?
Ha bátran támaszkodunk egymásra, és azokra az értékekre, amelyeket tanárainktól kaptunk, akkor nyugodtan lehetünk optimisták, és mondhatjuk azt, hogy a szerzetrendi iskolák és diákjaiknak a közössége méltó letéteményese lesz elődeinknek” – vélekedett Takács Péter.
Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke, volt győri bencés diák, az ünnepséget szervező SZITA szóvivője elmondta: a társaság, a magyarországi szerzetesrendi diákszövetségek együttműködési fóruma 2022-ben jött létre, száz évvel azt követően, hogy 1922-ben Klebelsberg Kuno akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére megalakult az első szerzetesrendi nevelésben részesülteket tömörítő diákszövetség, a ciszterci. Ezt követte 1923-ban a bencés és a piarista diákszövetség megalapítása.
A centenárium 2022. évi kezdete alkalmat kínált, hogy a szerzetesrendi diákszövetségek között egykor meglévő együttműködést is felelevenítsék. Ennek kezdeményezője az egykori győri bencés diák, Szijjártó Péter, aki erre vonatkozó bejelentését a 25 éves osztálytalálkozóján tette meg, a győri Bencés Gimnázium dísztermében elmondott – ott összegyűlt több száz, az évfolyamtalálkozót ünneplő diáktárs előtti – beszédében – emlékeztetett Tóth András.
Mint mondta, a SZITA keretei közötti együttműködésben a legnagyobb tagsággal és múlttal rendelkező szerzetesrendi diákszövetségek vesznek részt: a Bencés Diákszövetség, a Magyar Ciszterci Diákok Szövetsége, a Magyar Piarista Diákszövetség, a Ferences Öregdiákegyesület, valamint a Miasszonyunk Iskolanővérek Diákjainak Országos Szövetsége. Az együttműködés célja a tapasztalatcsere és közösen elhatározott társadalmi jelentőségű programok megvalósítása, mint amilyen 2023-ban a bencés, ciszterci és piarista diákszövetségek alapításának századik évfordulójának közös megünneplése.
Tóth András szólt arról is, miután még élnek azok a generációk, akik el tudják mondani, hogy miben is ragadható meg a Magyarországon évszázadok óta jelen levő szerzetesi nevelés lényege, ezért össze akarták gyűjteni ezeket a tapasztalatokat, hogy akár olyan oktatási körülmények között is megvalósíthatóak legyenek, ahol már kevesebb a szerzetes tanár. Ennek érdekében a SZITA a Magyar Diplomáciai Akadémia támogatásából kutatást is indított.
A kutatás eredményeit Máté-Tóth András teológus, vallástudós, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítója, egykori piarista diák vezette kutatócsoport értékelte ki, és a SZITA egy ünnepi kötetben meg is jelentette.
Nógrádi László, a Bencés Diákszövetség elnöke emlékeztetett: a környezetünk, a gyorsuló idő egy érdekek által vezérelt, rohanó világba szédít minket, de szerencsére vannak olyan értékeink, amelyek minden időben értékek, mértékek maradnak.
Pólya Viktor, a Magyar Ciszterci Diákok Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a közösség az a többlet, amit a szerzetesek révén szívhatnak magukba a diákok, hiszen a szerzetesrendi közösségek a saját maguk közösségi formájába hívják őket. „Minden egyes iskolában érezhető, hogy az oktatáson, a nevelésen túl a közösségek formálása az, amely kiemelt módszerként megjelenik” – mondta.
Strommer Pál, a Magyar Piarista Diákszövetség elnöke az említett kutatás egyik megállapítását kiemelve azt mondta: „a szerzetesrendi iskolák nem az egyformaság, hanem a sokféleség iskolái: miközben vannak általános jelenlévő jellegzetességek, tettenérhető, megkülönböztető sajátosságok is”.
A kutatás szerint a szerzetesi nevelés lényege négy pontban ragadható meg: teljes idejüket és énjüket diákoknak szentelő nevelők; vallásos hit; közösség iránti igény kialakítása; valamint teljes embert nevelő pedagógia.
