Július 18. csütörtök, Frigyes
Hírek, események 2024. június 17. 21:36 | Szerző/forrás: magyarkurir.hu

Szent Ferenc szellemisége a pápa prófétai beszédmódjában – Beszélgetés a Sapientián

Képgaléria
Szent Ferenc szellemisége a pápa prófétai beszédmódjában – Beszélgetés a Sapientián
Ferenc pápa a Szent Ferenc-i karizma tükrében címmel tartották meg a Naphimnusz Műhely szeptember 8-i tanévkezdő beszélgetését a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, melyet Bagyinszki Ágoston OFM előadása vezetett fel.

A Naphimnusz Műhely rendezvénye szentségimádással kezdődött a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola kápolnájában.

Oltárra kihelyezett szentelt ostya, a szenvedés és a feltámadás között „lebegő” modern korpusz, nyitott Szentírás, mély csönd, hívő férfiak és nők – éppen tizenketten, Jézus jelenlétében elmerülve.

Nobilis Márió, a Sapientia tanszékvezető tanára, a Naphimnusz Műhely kurzusvezetője az idei teremtés hete témájával (A teremtő bizonytalanság) kapcsolatos szöveget olvasott fel arról, hogy a teremtésvédelemre nincsenek receptek, a klímaváltozásra nincs „ellenszer”, mert az új megoldások alkalmazásakor rendre új gondok is jelentkeznek.

A teremtésért viselt felelősségünk dinamikus jellegű, megpróbáltatásokkal teli. Az emberiségnek egyre teljesebb közösségben kell élnie Istennel és az embertársaknak egymással; csak a kereszttel egyesült élet adhat reményt. A csendes kis kápolnában az ökológiai megtérésért, a teremtésvédőkért imádkoztunk.

A kurzus évkezdő alkalma a „B” teremben folytatódik. Oda már többen érkeznek; ketten online kapcsolódnak a közösséghez Nobilis Márió laptopjának segítségével.

Bagyinszki Ágoston OFM a műhelybeszélgetést felevezető előadásában elmondja, hogy ferences berkekben is sok szó esik a Szent Ferenc-i lelkiség hatásáról a pápai megnyilatkozásokban. A ferences karizma olyan, mint egy olvasólencse, amelyen át rálátunk az evangélium gazdagságára – teszi hozzá az előadó.

Berhidai Piusz ferences tartományfőnök a Pannonhalmi Szemlében a „szent mobilitásról” szólva Ferenc pápa performatív szándékáról ír, mely szerint Szent Ferencnek üdvös tettekre indító példává kell válnia az ökológiai katasztrófák, társadalmi igazságtalanságok és a sokféle emberi szenvedés által sújtott jelenkori világunkban. A performatív hozzáállás tehát cselekvésre indít.

Bagyinszki Ágoston megjegyzi: a pápa első interjújában elmagyarázta, hogy azért vette fel a Ferenc nevet, mert az assisi szent a béke embere, a szegénység szentje, aki óvó, védő módon fordul a teremtett világ felé. Már pápaságának kezdetén szentszéki szolgálatba, a papi kongregációba helyezte a ferences rendfőnököt. Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításának 186–216. pontjai pedig az úgynevezett perifériák felé fordulást szorgalmazzák, egyúttal az Egyház elitizmusának, arisztokratizmusának levetkőzését sürgetik. S mindez éles ellentétben áll azzal a korábbi szellemiséggel, amely a huszadik századi pápaság történetében a „Piuszok” idején érvényesült.

Bagyinszki Ágoston rámutat: Ferenc pápa megjegyzései esetenként olyan érzést kelthetnek bennünk, mintha mindannyiunknak „szociális munkásokká kellene válnunk a nyomorgók között”, egyúttal felhívja a figyelmet, hogy kétségtelenül Szent Ferencben is volt ilyen irányú érzékenység.

A Szentatya idén, hét évvel pápává választása után új enciklikát ad ki. Október 3-án Assisibe utazik, hogy aláírja a testvériségről és társadalmi barátságról szóló, Mindnyájan testvérek (Fratelli tutti) kezdetű megnyilatkozását. Hasonlóan hangsúlyos Ferenc pápánál a békemisszió gondolata is (lásd az abu-dzabi nyilatkozatot, igaz ebben az esetben az Assisivel való párhuzamok keresése erőltetett lehet, és pontatlanságok, történelmietlen megállapítások felé vezethet).

A műhelybeszélgetés felvezetőjében szó esik Szent Ferenc és III. Ince, valamint III. Honorius pápa kapcsolatáról (utóbbiról mint barátjáról), s ez elvezet egy kérdéshez: Szent Ferenc tekinthető-e forradalmárnak?

Bagyinszki Ágoston rámutat, hogy az Argentínából érkezett pápa Szent Ferencről alkotott képének vonásain felfedezhetők Paul Sabatier a Poverellóról a 19. század végén megjelent, máig ható (szekularizált) életrajzának fontosabb elemei. Az innen eredeztethető „forradalmár szent” képe azonban elszegényíti Assisi Szent Ferenc személyiségének teljes valóságát.

Hasonló probléma mutatkozik néhány esetben akkor is, amikor Szent Ferencnek a természettel, a teremtett világgal való kapcsolatáról esik szó, például a Laudato si’ kezdetű enciklikában. A romantikus Szent Ferenc-kép elfedi azt a valóságot, hogy a Naphimnusz például a szent stigmatizációja után íródott, lelki fájdalmakhoz, a belső élet alakulásához köthető.

A műhelybeszélgetésen jelen lévő Benjamin OFM megjegyzi: Szent Ferenc ekkorra már megélte a szenvedést, de kiengesztelődött emberként Krisztusban látta a világot, tehát természetszeretete a hitéből forrásozott.

Nobilis Márió az előbbiekhez hozzáteszi: a stigmatizáció demonstrálja számunkra az Istennel való találkozás, az alámerülés (szenvedés) vállalását azon az úton, amely elvezet a teremtményekkel való megbékéléshez, jó viszonyhoz.

A beszélgetés során a főiskolai hallgatók részéről az a felvetés is elhangzik, hogy minden bizonnyal Ferenc pápának határozott elképzelése van arról, mire van szüksége a jelen Egyházának, és céljai eléréséhez performatív módon használja fel Szent Ferenc szellemiségének lényeges elemeit.

Nobilis Márió szerint a Szentatya ezt „prófétai beszédmódja” által teszi: nem végletekig finomított fogalmakat használ, hanem radikális kijelentéseket, és ezért könnyen kritizálható. Éppen ezért elsősorban arra kell törekednünk, hogy megértsük azt, amit a pápa üzenni szeretne nekünk, megidézve Szent Ferenc alakját, szellemiségét – mondta a Naphimnusz Műhely kurzusának vezetője.

A műhelybeszélgetés végén Nobilis Márió arról tájékoztatja a jelenlévőket, hogy október 13-án lesz a Naphimnusz Műhely kurzusának következő alkalma, amelynek témája a teremtés iránti felelősség és a kommunikáció.

 

Kövessen minket a Facebookon is!