Katona József születésének 233. évfordulójára emlékeztek Kecskeméten
Képgaléria
Katona József születésének 233. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést hétfőn délelőtt. Nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzője egykori szülőháza udvarán kezdődött a rendezvény, ahol bevezetőt mondott Székelyné Kőrösi Ilona, történész, etnográfus, majd Pintér Lajos Katona József-medalion című versét szavalta el Pintérné Major Éva tanár.
Ezután Pintér Lajos, József Attila-díjas költő ünnepi beszéde következett az alábbiak szerint:
Az idegen vasúton érkezett városunkba.
A vasúti váróteremben Bodri Ferenc emlékfalára talált. Sose hallottam ezt a nevet, gondolta. Grafikus, festőművész, mondottam neki, a Bánk bán legjobb illusztrátora. Majd megnézem képeit a Képtárban, mondotta az idegen. Nem találsz egyet sem, se falon, se raktárban, feleltem neki. Gyere, nézzük meg a Tűzzománc Stúdiót, szólt az idegen. Tűzzománc Stúdió már nincs. Hát a kiállítása, gyűjteménye? Az sincs, szőrén-szálán eltűnt egy intézmény, a föld nyelte el. Akkor menjünk a Képtárba, hogy Tóth Menyhért életmű kiállítását megnézzem. Képtár sincs, csak kiállítóhely, Tóth Menyhért-kiállítás sincs, csak egy tucatnyi kép a falon. De az is elég, hogy lássuk, a század egyik legnagyobb festőjéről van szó. Az építész, Kerényi József a régi malom épületét alakította volna át Művészetmalommá életműve számára, de tervét elsodorta az idő. Akkor megnézem a Naiv Művészetek Múzeumát a régi gólyás házban, az világhírű gyűjtemény, szólt az idegen. Ne keresd, felelem neki, mellette a Játékmúzeum ékeskedik, de a Naiv épülete szakvélemény szerint összedőlőben, és elhanyagolva, tetszhalottan a gyűjtemény. Ezt az intézményt is, ha nem vigyázzuk, elnyeli a föld. Gyere, nézzük meg a Kodály Intézetet, mondja az idegen, és előtte a legendás Művészetek Kútját. A megújult gyönyörű intézetet nézheted, de a kút évtizedek óta kiapadt. Kövét belepte a piszok, bronz plakettje kiveszett belőle. Azt ne nézd, jobbra tekints, a Psalmus Hungaricus emlékmű méltó városunkhoz. Akkor menjünk Katona József szülőházába, az ottani kiállítást szeretném megnézni, mondja az idegen. A kiállítás, melynek oszlopa egy-egy Széchenyi- és Bibó-idézet volt, átvészelte a rendszerváltást, átvészelte kormányok váltását, de most a felújítás kanosszáját járja. Zárva, romjaiban találod. De lépj be a Katona József-szülőház udvarába, ott most születésnapján emlékünnepség van, hívei szektája emlékezik. Ha sietünk, még eléred, épp egy költő beszél. De mikor belépsz az ajtón, talán halk taps vagy morajlás fogad, hisz beszédjének éppen VÉGE.
A megemlékezés a színház melletti parkban folytatódott a Katona-József szobornál.
Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus beszédében rámutatott arra, hogy Katona József számára Kecskemét városa születésétől a haláláig a legfontosabb volt.
- Katona számára a város, a szülőföld, a család, az otthon, a környező táj nagyon-nagyon fontos volt. Az imént a Katona József Emlékházban tartottunk egy ünnepséget az a hely, ahol ő gyermekkorában és később is a város környéki kirándulásokat tette és ez keltette fel a történelmi érdeklődését. Tudjuk, hogy történetíróként is számontarthatjuk, hiszen foglalkozott kecskeméti helytörténeti munkákkal, kutatásokkal - mondta a rendezvényen Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus.
Nagy drámaírónk az egykori pusztatemplomokra is kíváncsi volt, arra, kik éltek ott, hogyan beszéltek és legfőképp arra, hogy hogyan imádkoztak. A történész szerint Katonára a vallási toleranciával kapcsolatban is méltán lehetne hivatkozni.
Kecskemét kultúráért felelős alpolgármestere, Bán János az évforduló alkalmából felhívta a figyelmet Katona egy elfeledett művére, melyet a kecskeméti pusztákról írt, amit érdemes újra elővenni és kecskemétiként olvasni, mert gyönyörűen kirajzolódik belőle az üzenet: akik itt élünk és akik mindig is itt éltek, sokkal erősebben kötődünk egymáshoz és a városunkhoz.
- Katona gyönyörűen megfogalmazta azt, hogy sokkal több minden köt össze minket, sokkal erősebb az az összetartozás érzés annál, mint ami elválaszt minket. Ez akkor is így volt az Ő korában és szerintem most is így van és valószínűleg így lesz ezután is. Érdemes ezt megszívlelni - nyilatkozta a Kecskeméti Médiacentrumnak Bán János alpolgármester.
Ünnepi beszédében Kriskó János, a 2024-ben Katona József-díjjal kitüntetett televíziós újságíró arról értekezett, hogyan lehet ma a Bánk Bánt, Katona József korszakos jelentőségű nemzeti drámáját eljuttatni a középiskolás korosztályhoz. Úgy, hogy a diákok megértsék és megérezzék a mű mondanivalóját, annak jelentőségét, saját életükre is vonatkoztatható érvényességét.
- Úgy vélem a siker azon múlik, hogy mindezt olyan nyelven és/vagy olyan eszközökkel kíséreljük meg, amelyet ez a generáció beszél és ért. Hogy a darabban megfogalmazódó, a mai embert is közelről érintő konfliktusok és élethelyzetek utat találjanak hozzájuk. Meggyőződésem szerint ez nem kis részben kommunikációs kérdés is, nem csak a nyelvezet kérdése - mondta ünnepi beszédében Kriskó János televíziós újságíró, aki két olyan Bánk bán-rendezésről beszélt, melyek bizonyítják, hogy nem reménytelen eljuttatni a drámát az ifjúsághoz.
Az ünnepségen Móra Ferenc Katona Józsefről írt gondolatait tolmácsolta Kovács Lujza, a Kecskeméti Katona József Gimnázium tanulója. A megemlékezésen a városvezetés képviselői mellett részt vettek a Katona József nevét viselő intézmények képviselői is.
