A tűz bűvöletében: Hollósy Katalin alkotásaiból nyílt tárlat a Kápolna Galériában
Képgaléria
Barta Dóra, a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek ügyvezetője köszöntötte a kiállításmegnyitó népes közönségét. – Az itt bemutatott alkotások egyszerre univerzálisak és mikro részletekben gazdagok, ehhez pedig hatalma tudás szükséges – osztotta meg első benyomását a tárlatról. A művésznőt Barta Dóra igazi kalandor alkatnak nevezte, aki nem csak a fizikai világban, hanem a lélek belső univerzumában is szívesen kirándul, és mindenhol az inspirációt, az ihlető forrást keresi.
A kiállítást Turai Laura költő, esztéta nyitotta meg, akit azért kért fel Hollósy Katalin erre, mert verseinek világa nagyon közel áll az ő művészi látásmódjához.
– Hollósy Katalin a tűz bűvöletéven él. A tűz által a teremtői energiák kiáradásának részese, egyszerre társteremtő és az elemi erők kiszámíthatatlanságának magát önként alávető alázatos alkotó. A kísérletezés, a kutatás és a folytonos nyitottság jellemzi művészi attitűdjét. Valamiképpen, amihez nyúl, fényességet sugároz magából. Az alkotó energia állandó dinamizmusban él benne és általa, addig küzd, amíg meg nem találja magának a kiutat – kezdte megnyitóját Turai Laura.
Beszédében felidézte Hollósy Katalin pályájának főbb állomásait, tanulmányait, művészi kibontakozását. 2012-től nyugdíjba vonulásáig ő volt a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely vezetője. Alapítótagja, majd titkára lett a Tűzzománcművészek Magyar Társaságának, a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének volt vezetőségi tagja, a franciaországi GIRAEFE-nek megválasztott kelet- és közép- európai koordinátora. Mindemellett több tucatnyi hazai és nemzetközi díjat, valamint ösztöndíjat nyert el. A zománcművészetért végzett szakmai tevékenysége kecskeméti, országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt felbecsülhetetlen – emelte ki Turai Laura.
Azt is elmondta, hogy a ma megnyílt tárlat magában foglalja Hollósy Katalin művészetének leglényegibb elemeit.
– Grafikusi múltja 1986 óta ívelt át a zománctechnikába. Korai munkáin tetten érhetjük a vonalak kifinomult gondolatiságát, komoly játékát. A festett iszapzománc karcolatai a krisztusi homokrajztól kezdve ősi feliratokon át a kortárs grafika mozzanatait idézik meg. Ami közös bennük, hogy karcolatai által a teremtő Isten mozdulataiban, szenvedéstörténetében vesz részt— fogalmazott az esztéta.
Turai Laura rámutatott arra, hogy a kettősség, a tükröződés központi jelentőséggel bír a most kiállított zománcműveken. A kiállítás címe is erről árulkodik.
„A kettősség mintegy a különválás, az összekapcsolódás a megkülönböztetés, a paradoxonok metaforikájának holdudvarában ugyanakkor az égi és a földi dolgok, az anyagi és a metafizikai világ kettéválásáról, metamorfózisairól is szólnak.”
Turai Laura részletesen szólt Hollósí Katalin alkotásainak motívumairól, segített megfejteni azok szimbólumrendszerét, de beavatta az érdeklődőket a művek megszületésének műhelytitkaiba és ars poeticájába is.
– Tökéletességre törekvésében nem a külsőséges sikerek iránti vágy vezeti, hanem a benső hang, ami egy húron rezonál a teremtő, isteni energiával, melynek tükröződéseit mi is tetten érhetjük, hogyha csendben elmélyülünk a képek szemléletében. Tegyük ezt! – kérte beszédének zárásaként Turai Laura, majd felköszöntötte Hollóssy Katalint, aki idén februárban ünnepli 70. születésnapját.
A művésznő meghatottan mondott köszönetet Barta Dórának és Turai Laurának, valamint a stúdió munkatársainak a kiállítás megrendezéséért. A megnyitó koccintással ért véget. A vendégek megkóstolhatták a Hollósy borokat, miután megtekintették a tárlatot.
A művész pályaképe
Hollósy Katalin grafikus, zománcművész 1979-ben a bajai tanítóképző főiskolán, 1987-ben a szegedi tanárképző főiskolán szerzett oklevelet. Mesterei Klossy Irén és Turi Endre voltak. A hajósi alkotótelepen kezdte művészi pályáját, 1990-től a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep ösztöndíjasa. Kanadától Franciaországon keresztül, Indiáig és Japánig nemzetközi biennálék és szimpóziumok résztvevője, több rangos elismerésben részesült. A Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely alkotójaként, majd vezetőjeként számtalan hazai és nemzetközi zománcművészeti program szervezője volt. Lírai hangulatú színvilággal, tiszta képszerkezeteivel, sajátosan stilizált egyéni arculatot hozott a magyar zománcművészetbe, tiszteletben tartva és egyben megújítva a műfaji hagyományt és a kulturális tradíciót.
