Szent Lászlót ünnepelték Buenos Airesben
Képgaléria
Hazánkat Kveck Péter, a Magyar Köztársaság Buenos Aires-i rendkívüli és meghatalmazott nagykövete képviselte az ünnepen.
Pesti József (1919–1997) jezsuita, az Argentínai Magyar Katolikus Misszió igazgatója a bevándorlók és kinti magyarok leszármazottjaival együtt hozta létre 1957-ben a Szent István Kört. Az egyesület fő célja a magyar kulturális hagyományok és örökség terjesztése, továbbá az érdeklődés serkentése a magyar nyelv iránt. Pesti József nevéhez fűződik a Szent László Iskola megszervezése is Olivosban, amelynek a Szent István Kör tulajdonosa és alapító egyesülete. A Buenos Aireshez közel fekvő, mára teljesen beépült terület azokban az években népesült be, és ott számos magyar család lelt otthonra.
Az 1966-ban megynílt intézmény óvodából, általános és középiskolából áll, és része az állami iskolarendszernek. Alapításától kezdve nyitott volt mindenki számára. A most ott tanuló mintegy 670 diák majd mindegyike argentin, azonban az iskolában kötelező a magyar himnuszt megtanulni, továbbá a diákok egyenruhájának színei is a magyar trikolort idézik.
Szent László ünnepére készülve minden évben egy tematikus hónapot tartanak az iskolában, amikor a gyerekek különböző játékos feladatok segítségével a magyar nyelv és kultúra szépségeivel ismerkednek. A június Argentínában közvetlenül a téli szünetet megelőző időszak. Van olyan osztály, ahol magyar népdalokat tanulnak, mások a néptánccal ismerkednek, és tudásukat az ünnepségen meg is mutatják a meghívott vendégek és a büszke szülők előtt. Más évfolyamok például hímezni tanulnak, a magyar történelemmel, földrajzzal vagy konyhával ismerkednek, illetve Szent László életéről vagy a híres magyarokról szereznek ismereteket. Az ünnepi alkalomra készült plakátokon így nemcsak a Győrött őrzött herma, a Budapest-Terézvárosból Buenos Airesbe elszármazott Bíró László, a golyóstoll feltalálója, vagy éppen mások között Rubik Ernő, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Harry Houdini (Weisz Erik) és Kodály Zoltán alakja tűnik fel, de ott találjuk Karikó Katalin és Hosszú Katinka nevét is.
Az iskola helyiségei adnak otthont a Zrínyi Ifjúsági Körnek (ZIK), ahol minden szombaton összegyűlnek azok, akik magyarul tanulnak. Vannak, akiknek a szülei, nagyszülei is itt tanultak vagy tanítottak. A ZIK koruknak és meglévő tudásuknak megfelelően foglalkozik a magyart tanulni vágyókkal. A különböző korú gyermekek és fiatalok most közel ötvenen vannak, köztük egyre több a vegyes hátterű család. Van a tanulók közt például egy olyan fiatal ikerpár is, akiknek csak a nagyapja beszélt magyarul, azonban az unokák most azért kezdtek ismerkedni a magyar nyelvvel, mivel a család készül hazatelepülni.
A Szent László ünnepének másnapján, szombaton tartott szokásos ünnepség közös imával kezdődött. A jelenlévők ezúttal – az összmagyar katolikussághoz való tartozásuk jeleként is – Tóth Tamás atya vezetésével imában megemlékeztek Erdő Péter bíborosról, aki épp aznap ünnepelte Budapesten aranymiséjét, azaz pappá szentelésének 50. évfordulóját.
A ZIK munkáját a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) néhány évvel ezelőtt új számítógépekkel támogatta, amelyek nagy segítséget jelentenek a számukra. A diaszpóra közösségek megmaradása nemzeti ügy; a ZIK aznapi alkalmára Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is ellátogatott.
A magyar nyelv tanulása ezúttal rendhagyó módon közös táncházzal zárult a helyi Regős Néptáncegyüttes szervezésében, majd a gyerekek, fiatalok jelentős része szokás szerint átvonult a Hungária Egyesület székhelyére, ahol kezdetét vette a cserkészfoglalkozás.
A Hungária Egyesület 1973-ban jött létre Olivosban, és helyiségei számos sportkörnek és társasági eseménynek adnak otthont. Van ott magyar könyvtár és levéltár, a földszinten pedig egy népszerű magyar étterem is működik, a Club Hungari. Az egyesületnek rendszeres vendége volt Argentínában töltött évei alatt Jálics Ferenc jezsuita, többek személyes emlékeket is őriznek róla. Az udvaron épült fel a cserkészház, amelynek zöld színű épülete néhány éve az MKPK segítségével teljesen megújulhatott.
Argentínában, amely a föld nyolcadik legnagyobb területű állama és alapvetően migráns hátterű ország, egykor mintegy 60 ezer magyar élt, akik több hullámban érkeztek az országba. Az első húngaros betelepülők még a 19. század végén érkeztek, az utolsó nagyobb csoport a 20. század 1950-es éveiben lelt itt menedékre. Az utóbbi évtizedekben hazavándorlás is megfigyelhető. Az értékőrzésben fontos szerepet töltenek be a különböző argentínai magyar közösségek. Ezek közül az egyik legújabb a Szent József Argentínai Magyar Katolikus Civil Egyesület, amely a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK) követően jött létre. Ez az egyesület segíti a Mindszentynum házat is, amely 1975 óta a Buenos Aires élő magyar katolikusok központja. A diaszpórában élő közösségeket az MKPK évek óta segíti a Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálaton keresztül.
