Közös küldetésben – Arturo Sosa jezsuita generális a magyarországi látogatásáról
– Milyen benyomásokkal és érzésekkel távozott Magyarországról?
– Először is szeretném kifejezni hálámat a magam és a velem együtt kísérőként érkező általános tanácsosok (Tomasz Kot SJ és Cipriano Díaz Marcos SJ) nevében a látogatás egészének és minden találkozásnak a kiváló megszervezéséért. A program optimálisan ötvözte a jezsuitákkal, a különböző területeken dolgozó munkacsoportokkal és a nagyobb közösségekkel történt találkozókat. Attól a pillanattól kezdve, hogy magyar földre léptünk, megéltük a testvéri fogadtatás melegét, ami érezhetően a helyi rendtartományban uralkodó jó légkör gyümölcse volt, és amelyet a látogatás napjai alatt folyamatosan tapasztaltunk.
– Szent Ignác utódjaként az ön felelőssége a hiteles jezsuita jelenlét biztosítása szerte a világon. A rend harmincegyedik általános elöljárójaként hogyan jellemezné a magyar jezsuita rendtartományt ebből a szempontból?
– A magyarországi rendtartomány a többihez hasonlóan a Jézus Társasága egyetlen egyetemes és apostoli testének része. Fontos tudni, hogy
a Jézus Társasága kezdettől fogva egyetemes testként képzelte el magát.
Ez azt jelenti, hogy bárhová kapott is küldetést az Egyháztól, ugyanazt a karizmát éli minden helyen és kulturális kontextusban. A Jézus Társasága nem a különböző nemzetek között szétszórt tartományok „szövetsége”, hanem egyetlen test, amely a lehető legjobb módon szervezi meg jelenlétét a világ különböző részein az emberek között. Ebben a törekvésében a rend azon van, hogy a lehető legjobban hasznosítsa a rendelkezésére álló emberi erőforrásokat.
Loyolai Ignác és társai, a Jézus Társasága alapítóinak karizmája a Szentlélek ajándéka az Egyháznak. Ez a karizma a Jézus Krisztus által az Egyházra bízott küldetéssel való együttműködés sajátos módja. A magyarországi jezsuita jelenlét is annak a szolgálatnak a része, amellyel a Jézus Társasága az Egyház egyetemes küldetéséhez járul hozzá. Általános elöljáróként én személyesen is tenni kívánok a rend apostoli testi egységének megőrzéséért és a rend tagjainak felkészüléséért az Egyház küldetésében jelentkező új kihívásokra. Ennek értelmében a társaság egészéhez hasonlóan a magyar rendtartomány is folytonosan részese lesz annak a szerves változási folyamatnak, amely az idők jelei és a Szentatya irányelvei szerint ahhoz szükséges, hogy hűségesek legyünk a küldetéshez.
– A Magyar Jezsuiták Apostoli Tervét 2024. szeptember 7-én a provincia védőszentjeinek, a kassai vértanúknak az ünnepén tette közzé András Attila SJ provinciális. Az apostoli tervet legfőbb elöljáróként ön hagyta jóvá. E terv születésének melyek a fontosabb mozgatórugói, illetve milyen pontok magasodnak ki belőle?
– Az apostoli tervet az ihlette, ami a társaság életét és küldetését a II. Vatikáni Zsinat óta megalapozza: az elkötelezettség. Az isteni szeretetbe vetett hit szolgálatán keresztül törekszünk együttműködni annak munkálásában, hogy Krisztusban mindenek megbékéljenek. Olyan elkötelezettség ez, amely az emberek közötti mély megértés útját járva az emberi élet minden dimenziójában az igazságosságért folytatott küzdelem felé vezet, miközben a kultúrák és a vallások közötti párbeszédet szorgalmazza. Rájöttem, hogy
Magyarország múltja és közelmúltja, a különböző etnikai csoportok jelenléte, valamint a társadalmi és kulturális különbségek mennyire jelenvalóvá teszik a megbékélés szükségességét annak minden dimenziójában.
A társaság megbékélést szolgáló küldetésének felvállalása olyan konkrét cselekvésekre ösztönöz a magyarországi rendtartományban is, amelyeket az apostoli terv vezérel. Ennek előkészítése során a szerkesztők a Jézus Társasága Egyetemes Apostoli Preferenciáit vették alapul, és a tartomány apostoli tervének kontextusába helyezték őket. A rendi irányelvek ezáltal továbbra is inspirálóan tudnak hatni arra az apostoli kreativitásra, amely a társaság jelenlétét folyamatosan jellemezte a magyar nemzet életében a jezsuita kezdetektől az utóbbi idők átalakulásait hozó folyamatokig.
