Augusztus 21. csütörtök, Hajna, Sámuel
Hírek, események 2025. augusztus 20. 23:38

Kirándulás és esti tűzijáték – Így töltötték a wojtylások augusztus 20-át a budai hegyekben

Képgaléria
Kirándulás és esti tűzijáték – Így töltötték a wojtylások augusztus 20-át a budai hegyekben
A Wojtyla Barátság Központ tizenyolc fős küldöttsége – gondozottak, önkéntesek, támogatók – a budapesti Duna-Ipoly Nemzeti Park Sas-hegyi Látogatóközpontjának kilátójából nézhették végig az augusztus 20-ai tűzijátékot, miután a hírös városiak másfél órás helyszíni túravezetésen vettek részt a nemzeti park munkatársainak közreműködésével. (Fotók: Facol Lajos)

A jótékonysági esemény Horváth Gergő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának vezetője, valamint Kecskemét autóbuszos tömegközlekedésének szolgáltatója, az Inter Tan-Ker Zrt. jóvoltából valósulhatott meg, a társadalmi felelősségvállalás nemes eszméje, a hátrányos helyzetű rétegek felkarolása, továbbá a végtelen jószándék és nagylelkűség jegyében.

Évek óta bevett gyakorlat a Duna-Ipoly Nemzeti Park háza táján, hogy minden esztendőben egy alkalommal nehézsorsú embereket látnak vendégül a Látogatóközpontban, túravezetéssel, gazdag szeretetvendégséggel kedveskedve – teljesen ingyenesen.

Idén a kecskeméti Wojtyla Barátság Központ sorsközösségére esett Horváth Gergő választása. Személyszállításban az Inter Tan-Ker Zrt. – mint a jótékonyság egyik helyi nagykövete – nyújtott segítő jobbot a szociális-közművelődési intézménynek. A cég vezetői ugyanis egy kisbuszt bocsátottak díjmentesen az utazók rendelkezésére. A járművet Koczó Zoltán, az Inter Tan-Ker Zrt. dolgozója, 2022-ben „az Év autóbuszvezetője” vezette.

A Wojtyla Barátság Központ és a Duna-Ipoly Nemzeti Park közötti együttműködés 2025. április 25-én kezdett körvonalazódni, amikor Farkas P. József, a karitatív létesítmény alapító-igazgatója és három munkatársa felkereste Horváth Gergőt a nemzeti park budai, Költő utcai székházában.

A megbeszélés eredményeképpen Horváth Gergő június 18-án nagyszabású vetítéses ismeretterjesztő előadást tartott a Wojtylában, melynek során a Duna-Ipoly Nemzeti Park minden élőhelye, teljes növényzete és állatvilága terítékre került.

A kibontakozó szakmai kapcsolat második gyümölcsét augusztus 20-án ízlelhették a wojtylások. A Duna-Ipoly Nemzeti Park jelenlévő munkatársai amellett, hogy részletesen bemutatták az előkelő budai környezet természeti látnivalóit, pizzák tucatjaival és hűsítő ásványvízzel jártak kedvében a kecskeméti vendégeknek.

Az est fénypontjának a 21 órakor kezdődött tűzijáték bizonyult, mely a kilátóból megtekintve teljes terjedelmében, minden látványelemével a nézők elé tárult – akik közül jó néhányan életükben most láttak először ilyen pirotechnikai bemutatót.

Háttér:

A vadregényes Duna–Ipoly Nemzeti Park – természeti kincsek Budapest szomszédságában

A Duna–Ipoly Nemzeti Parkot 1997-ben hozták létre, és különlegességét az adja, hogy Magyarország egyik legváltozatosabb élőhely-együttese terül el benne, ráadásul közvetlenül a főváros közelében. A park három nagy tájegységet foglal magában: a Pilist, a Visegrádi-hegységet és a Börzsönyt, valamint a Duna és az Ipoly folyók völgyeit.

A terület híres szurdokairól, mészkőszirtjeiről, barlangjairól és gazdag élővilágáról. Itt található például a Pilis-tető, a térség legmagasabb pontja, valamint a Rám-szakadék, amely hazánk egyik leglátványosabb szurdokvölgye. A nemzeti park területén több mint 200 védett állatfaj él, köztük olyan ritkaságok, mint a barna ásóbéka, a kerecsensólyom, vagy a hiúz, amely időnként visszatérő vendég a Börzsöny vadregényes rengetegeiben.

Külön figyelmet érdemel a Pilisben található Szent-kút, amely vallási zarándokhely, és egyben egyedülálló forrásvidék. A barlangászok számára is kincsesbánya ez a vidék: a Mátyás-hegyi-barlang, valamint a Pál-völgyi-barlangrendszer különleges cseppkőképződményei és kiterjedt járatai egyaránt lenyűgözőek.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik központi szereplője a Duna, amely nemcsak látványos táji elem, hanem fontos ökológiai folyosó is. A folyó ártéri erdői, nádasai, kavicsos partjai otthont adnak számos madárfajnak, mint például a jégmadár vagy a dankasirály. Az Ipoly mentén pedig különösen gazdag a védett növényfajok száma, köztük a tarka sáfrány vagy a boldogasszony papucsa.

A nemzeti park emellett kiemelt szerepet játszik az ökoturizmusban: több tucat tanösvény, kilátó és látogatóközpont segíti a természetbarát kirándulókat. A Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpont például interaktív módon ismerteti meg a gyerekeket és felnőtteket az erdők élővilágával, a Dinnyési-fertő madármegfigyelő toronyból pedig ritka fajokat is meg lehet lesni.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park nem csupán Budapest környékének zöld tüdeje, hanem olyan természetvédelmi értékek gyűjtőhelye, amelyek nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltók.

A park kulturális örökségben is bővelkedik: a visegrádi Fellegvár nemcsak a Dunakanyar ikonikus látképe, hanem a magyar történelem fontos helyszíne is. A közelben futó Apátkúti-völgy romantikus túraútvonala évszázados bükkfákkal és kis vízesésekkel csábítja a kirándulókat. A Dömösi prépostság romjai különleges hangulatot árasztanak, különösen tavasszal, mikor a vadvirágok körbenövik a romterületet.

A természetvédelmi kezelők rendszeresen végeznek élőhely-rekonstrukciókat: a Szénások Európa Diplomás Terület például különösen értékes, mivel itt él az egész világon kizárólag itt előforduló pilisi len (Linum dolomiticum), amely a hazai flóra egyik szimbóluma. Ez a növényfaj mindössze néhány négyzetméteren él, és szigorúan védett.

A Börzsöny sűrű erdőiben valóságos "őserdőhangulat" fogadja az embert. Az itteni vulkanikus eredetű hegyvidék különlegessége, hogy számos kisméretű vízesést és kristálytiszta forrást rejt, mint például a Csóványosi-kilátó közelében fakadó Fekete-patak. A kilátóból derült időben egészen a Tátráig is ellátni.

A madárvilág megfigyelői számára a Felső-Ipoly-völgy igazi paradicsom: rendszeresen költenek itt olyan fokozottan védett fajok, mint a fekete gólya, a réti sas, vagy a kifejezetten ritka kis lile. Az Ipoly menti láprétek és mocsarak számos kétéltű és hüllő élőhelyei, többek között a mocsári teknős populációi is itt élnek.

A barlangkutatás iránt érdeklődők számára kuriózum a Leány-barlang és a Sátorkőpusztai-barlang, ahol nemcsak különleges ásványkiválások, hanem jégkori csontmaradványok is előkerültek – köztük barlangi medve és őstulok csontjai. Egyes barlangok vezetett túrák keretében látogathatók, míg mások kizárólag engedéllyel, kutatási céllal.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park tehát nem csupán a túrázók és természetbarátok menedéke, hanem olyan élő múzeum, ahol a természet, a történelem és a kultúra harmonikusan találkozik – mindössze fél-egy órányira Budapest nyüzsgésétől.

 

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!