Több mint csépai polgármester, igazi jótevő – Száztíz adag nagylelkűség Pintér Csaba Gábortól

Csépa község első embere, Pintér Csaba Gábor régi kedves ismerőse a Wojtyla Barátság Központ sorsközösségének. Ebbéli minőségében számtalan alkalommal járt kedvében a népkonyha szegényeinek az elmúlt évek során – egyik közeli hozzátartozója, főtisztelendő Dr. Pintér Gábor érsek, Új-Zéland és Óceánia pápai nagykövete ajánlásával. (Aki egyébként külszolgálata mellett – egy-egy hazalátogatása alkalmával – úgyszintén időről időre tiszteletét teszi a kecskeméti karitatív létesítmény épületében.) A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kistelepülés elöljárója ezúttal száztíz adag milánói spagettivel kedveskedett a hírös város elesettjeinek. A remek fogást hagyományosan kenyér, vajas kifli, valamint – Roszik Tamás dunavecsei őstermelőnek köszönhetően – sárgadinnye, továbbá – Facol Lajos, a szociális-közművelődési intézmény aranykezű ezermestere jóvoltából - szőlő tette teljesen tökéletessé. (Fotók: Mátyus István – archív)

Csépa község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben, a Tiszazugban helyezkedik el.

Megközelítése vonattal a Kecskemét–Kunszentmárton vonalon érhető el. Közúton Kecskemét (Tiszasas után), Tiszakürt, Csongrád és Kunszentmárton felől egyaránt megközelíthető a település.

Csépa neve az István személynév régies alakját a Csépán vagy Csépány nevet őrzi. A térség első lakosai a kőkori (neolit kori) Körös kultúrához tartoztak, és a bronzkorban is lakott terület volt. Kimutatható a szkíták, szarmaták, hunok és avarok településeinek nyomai is.

A Csépa névvel csak a 15. században találkozunk. A törökvész idején elhagyatott helységként tüntették fel az adománylevelek. A 18. században elsősorban palócok népesítették be.

A ma is látható római katolikus templom 1789-ben készült el.

Csépa lakosai a középkortól kezdve elsősorban földművelésből élnek. A földművelésen belül a gabonatermesztés játssza a legnagyobb szerepet a település lakóinak életében.

Kövessen minket a Facebookon is!