150 néptáncos vett részt a Sereglés 2025-ön Kecskeméten
A Hírös Agórától az országzászlóig vonult az a 150 néptáncos zenészek kíséretével, akik a Sereglés 2025. elnevezésű, kárpát-medencei programsorozathoz kapcsolódtak. Egyszerre egyidőben Kárpát-medence szerte 321 helyszínen sereglettek a magyar népművészek, helyiek, civil szervezetek, akik énekléssel indították el a napot. 2017-ben hozta létre a Magyar Kormány a Csoóri Sándor Programot azzal a céllal, hogy a hazai magyar és nemzetiségi, valamint Kárpát-medence szerte a magyar népművészetekkel foglalkozó közösségeket megerősítse, erősítsék és őrizzék ősi kultúránkat, fejlesszék szakmai munkájukat.
Lukács László, a Kecskemét Táncegyüttessel fogta össze a kecskeméti helyszínt, a helyi seregléshez további 6 táncegyüttes csatlakozott. A művészeti vezető beszédében arról szólt, a hagyományainkat meg kell élnünk.
— Nem őrizni kell, mert nem rab, ahogy Sebő Ferenc mondta, nem ápolni kell, mert nem beteg, megéljük. Itt vagyunk, csináljuk, részt veszünk benne és a mindennapjainkban megéljük. És ehhez nagyon nagy segítséget nyújt nekünk immáron 2017 óta a Magyar Kormány, ugyanis a Csoóri Sándor pályázattal, tanácsadó testülettel felvállalta ennek a népművészetnek a támogatását — mondta a táncművész.
Lévai Jánosné tanácsnok köszöntötte a megjelenteket. Az önkormányzati képviselő leszögezte, a Kecskemét Táncegyüttes a város kincsei.
– Említette Lukács László, hogy a mai rendezvénynek a Sereglés a címe, a nemzeti együvé tartozás megélésének a napja. Nagyon örülök annak, hogy nem csak Magyarországon, hanem a Kárpát-medencében is ugyanebben az időpontban hasonló rendezvények vannak. A szervezők célja továbbá, hogy újra bebizonyítsák, hogy Magyarországon, Kecskeméten a népművészetnek komoly közösségszervező ereje van. A hagyományok ápolása pedig mindannyiunk feladata. – mondta Lévai Jánosné.
A Csoóri Sándor Program a népművészeti ágak legjelentősebb támogatási formája szerte a Kárpát-medencében. A program az elmúlt hét éve alatt 21,77 milliárd Ft-tal, közel 12 és fél ezer pályázatot és több mint 3300 szervezetet támogatott a népművészeti mozgalom minden területén.
Méltó módon ápolják a Kárpát-medencében a nemzeti értékeket
A programok egységesen, minden csatlakozott településen szeptember 20-án 10 órakor kezdődtek népviseletes felvonulással, egy-egy, a területre, helyre jellemző kiemelkedő épített örökséghez, ahol minden közösség a tájegységének néhány népdalát énekelte el, majd a helyi egyházi vezetők megáldották a jelenlévőket. Ezután mindenhol elhangzott Csoóri Sándor, Faparázs a hóra kivilágít című verse, majd közösen elénekelték az „Akkor szép az erdő, mikor zöld…” kezdetű népdalt és a Pál István „Szalonna” által összeállított, a Kárpát-medencében mindenhol megtalálható csárdás dallamokra mindenki eltáncolta saját tájegységének csárdását. A szervezők ezzel is tisztelegni szerettek volna az előtt, hogy a csárdás tavaly decemberben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének nemzetközi listájára. A közös nyitó események és a köszöntők után kézműves mesterségbemutatók, műhelyfoglalkozások, néptánc, népzenei gálaműsor várta az érdeklődőket, végül minden helyszínen táncház zárta az egész napos programot.
