Tények az ismeretlenről — Szűcs László az UFO-król beszélt a Wojtyla Akadémián
Képgaléria
Szűcs László előadása az alapoktól indult: elmondta, hogy a hétköznapi értelemben vett UFO-jelenségek nagy többsége ma már rutinszerű magyarázatot kap — legyen szó légköri fényjelenségekről, repülőgépekről, drónokról, ballonos megfigyelésekről vagy egyszerű optikai csalódásokról. Ugyanakkor hangsúlyozta, léteznek olyan esetek is, melyek a rendelkezésre álló adatok alapján nem magyarázhatók meg egyértelműen; ezek teszik különösen érdeklik a kutatókat és a hivatalos vizsgálóbizottságokat.
A tudományos vizsgálat szükségességét a NASA 2023-as független tanulmánya is alátámasztja: az ügynökség külön csapatot küldött a kérdés felmérésére, és azt javasolta, hogy a jövőben egységes, jól kalibrált szenzorokból és átlátható adatgyűjtésből kell dolgozni, valamint mesterséges intelligencia és gépi tanulás bevonásával kell segíteni a nagy mennyiségű és különböző forrásból származó megfigyelések értékelését. A tanulmány kiemelte, hogy a jelenlegi adatok gyakran nem elég megbízhatóak a végleges következtetésekhez, ezért a prioritás a jobb minőségű és összehasonlítható mérések megszerzése.
Az amerikai védelmi és hírszerzési szervek jelentéseiből kiderül: a katonai és civil jelentések sokasága komoly figyelmet kapott az elmúlt években, és az elemzések célja elsősorban a légi forgalom biztonsága, valamint az esetleges nemzetbiztonsági kockázatok feltérképezése. A hivatalos összefoglalókban szereplő megállapítások szerint bizonyos esetek — különösen, ha több, egymástól független szenzor is rögzítette őket — valóban „azonosítatlanok” maradtak, ugyanakkor ezekről a szervezetek sem találtak bizonyítékot arra, hogy idegen értelmes létformák meglétét igazolnák.
Szűcs László bemutatta hallgatóságának a leggyakoribb földi magyarázatokat (meteorológiai jelenségek, égi fénytükröződések, műszaki eszközök), de külön kitért arra is, hogyan vizsgálják a kutatók a lehető legspekulatívabb, ám tudományosan vizsgálható lehetőségeket. Ebbe belefér a SETI-hez és a technosignatúrák kereséséhez hasonló megközelítés: amikor a kutatás nem csupán a látottak helyi magyarázatára törekszik, hanem arra is, hogy az univerzumban található más bolygók rendszerében keres technológiai nyomokat (például mesterséges eredetű fényváltozásokat, spektroszkópiai jeleket). Ilyen, kozmikus skálájú vizsgálatok ugyan más módszertani eszközt igényelnek, de fontos szemléleti párhuzamot mutatnak azzal, amit a földi UAP-adatokban is keresni érdemes: objektív, jól dokumentált nyomokat.
Az előadáson szó esett a közérdekű tudnivalókról is: ha valaki saját szemével tapasztal különös légköri jelenséget, fontos, hogy próbáljon meg lehetőleg több, független felvételt készíteni (különböző irányokból, különböző eszközökkel), lejegyezni a pontos helyet és időt, valamint a környezeti körülményeket — ez minden kutatás alapja. Szűcs László szerint a stigma, a csukott kapuk és a „pletyka” helyett a nyitott, adatközpontú és együttműködő hozzáállás visz közelebb a megértéshez.
A rendezvény végén a résztvevők kérdései arra irányultak, mekkora esély mutatkozik arra, hogy a jövőben meggyőző, tudományos bizonyíték szülessen idegen technológiára utaló nyomokról. Szűcs László realistán válaszolt: a világegyetem hatalmas és a tudomány ma is keres jeleket (mind a rádió-, mind az optikai technosignatúrákban), ugyanakkor amíg a mérhető, reprodukálható bizonyíték hiányzik, addig az óvatos, módszeres vizsgálat a helyes út.
