Változott a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságának elnökére vonatkozó szabály
Nemcsak bíborosok, hanem „egyéb tagok” – vagyis világi férfiak vagy nők is – betölthetik a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságának elnöki tisztségét – ezt állapítja meg XIV. Leó motu proprio formában írt apostoli levele, amelyet november 21-én tettek közzé. A pápa saját kezdeményezésére kiadott rendelet hatályon kívül helyezi az Alaptörvény 2023 júniusában közzétett 8. cikkét, és válaszol az egyre összetettebb és sürgetőbb kormányzási igényekre.
2025. március 1-jétől Ferenc pápa döntése alapján ugyanis Raffaella Petrini szerzetesnővér, egy ferences lelkiségű rend tagja tölti be a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága és a Vatikáni Kormányzóság elnöki tisztségét. Ő az első nő, aki ezt a kettős szerepet ellátja, amely magában foglalja a törvényhozói és közigazgatási feladatok betöltését a Vatikánvárosi Államban.
Már a Szentszék Sajtótermének 2025. február 25-i közleménye – amely a Kormányzóhivatal főtitkárainak kinevezésére vonatkozott – világosan jelezte, hogy Ferenc pápa módosította a Vatikánvárosi Állam Alaptörvényét. XIV. Leó pápa november 21-én, pénteken közzétett motu propriója pedig megerősíti az elődje által kívánt változtatást.
Az Alaptörvény 8. cikke kimondta, hogy: „A Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságát bíborosok, közöttük az elnök, és egyéb tagok alkotják, akiket az egyházfő ötéves időtartamra nevez ki.” A most közzétett motu proprióban az említett cikk hatályát veszti, és a következő szöveg váltja fel: „A Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságát bíborosok és egyéb tagok, közöttük az elnök, alkotják, akiket az egyházfő ötéves időtartamra nevez ki.”
Ez a módosítás lehetőséget nyit arra, hogy „egyéb tagok” – közöttük nem bíborosok is, például világi férfiak és nők – is vezethessék a bizottságot.
XIV. Leó pápa apostoli levelében a következőkkel indokolja döntését: „A Kormányzóság arra kapott meghívást, hogy saját struktúrájával hozzájáruljon a Vatikánvárosi Állam saját küldetéséhez, ezt a feladatát Péter Utódja szolgálatában teljesítve, akinek közvetlenül felelős.” Ennek az igényes feladatnak a megvalósítása során a Kormányzóság egyfajta társfelelősséget vállal és gyakorol a communióban, a szeretetközösségben, amely a Római Kúria szolgálatának egyik alapelve, ahogyan azt Ferenc pápa meghatározta a 2022. március 19-én aláírt Praedicate evangelium – Hirdessétek az evangéliumot kezdetű, a Római Kúria reformját segítő apostoli konstitúciójában, amely Vatikánváros Államára is érvényes” –hangsúlyozza Leó pápa.
A megosztott felelősségnek ez a formája indokolja tehát bizonyos megoldások megerősítését, amelyek eddig a kormányzási igényekre válaszként születtek, s amelyek egyre összetettebbek és sürgetőbbek – szögezi le XIV. Leó november 21-én közzétett motu propriója.
