A nemeslelkűség zamata – Hetényi József borász és családja hívta ebédlőasztalhoz a rászorultakat
Képgaléria
Hagyomány és hivatás a közösség szolgálatában
A Wojtyla népkonyha falai között az áhítat és a remény hangjai gyakran fonódnak össze az önzetlenség tetteivel. Ezúttal a Borászok Hete jótékonysági programsorozata hozott fényt a rászorulók mindennapjaiba. A ballószögi Hetényi Pincészet jóvoltából mintegy százhúsz gondozott számára telt meg egy-egy tányér, bizonyítva: a magyar borászvilág a kiváló nedűk, valamint a társadalmi felelősségvállalás terén egyaránt élen jár.
Hetényi József, a pincészet tulajdonosa, régi ismerősként és hűséges pártfogóként lépett be a Wojtyla Barátság Központ kapuján. Neve és tevékenysége az évek során összeforrt a szociális-közművelődési intézmény támogatásával; filantróp jelenléte állandó origója a szociális kezdeményezéseknek. A ballószögi vállalkozó elkötelezettsége ugyanakkor túlmutat az ételosztásokon: a Porta Egyesület Szent Ilona Keresztkörének szakrális és közösségépítő törekvéseit is rendszeresen, tiszta szívvel segíti.
Gasztronómiai ölelés: a csütörtöki menü
A karitatív létesítmény elhivatott munkatársai és a lelkes önkéntesek csapata ezúttal egy klasszikus, magyaros fogást álmodott az asztalokra. A gőzölgő, ízes csirkepörköltet gondosan elkészített tészta köret egészítette ki, mely mellé friss savanyúság, ropogós kenyér és puha császárzsemle dukált.
Az ebédet egy különleges felajánlás tette igazán teljessé: Koch Csaba borotai borász jóvoltából frissen préselt, vitamindús gyümölcslé is a tálcákra került, egészséges frissítőt nyújtva a nélkülöző emberek számára. Ez az összefogás – ahol ballószögi és borotai gazdák keze ér össze a kecskeméti asztal felett – jól példázza a vidék megtartó erejét és az összefogásban rejlő méltóságot.
Több mint egy tál étel
A Wojtyla-család életében ezek az alkalmak nem csupán a fizikai éhség csillapításáról szólnak. A közös étkezés rítusa, a figyelem, amelyet a város és a környék neves vállalkozóitól kapnak, a méltóságuk megerősítését szolgálja. Mátyus István fotográfiái híven örökítették meg azokat a pillanatokat, amikor a gondoskodás és a hála tekintete találkozott.
