HaL Kassán is diadalt aratott
Képgaléria
A magyar küldöttség egyik meghatározó alakja, Hajdú László számára a kihívás már a rajtkőre lépés előtt megkezdődött. A sportoló komoly térdízületi fájdalmakkal érkezett a versenyre, ami alapjaiban kérdőjelezte meg részvételét. Végül a vasakarat győzött: a kényszerűségből szűkített programban kizárólag a hát- és a gyorsúszó számokat vállalta el, dacolva a fizikai korlátokkal.
Hajszálnyi különbségek, hatalmas eredmények
A verseny egyik legemlékezetesebb pillanata az 50 méteres gyorsúszás volt, ahol Hajdú egy valóságos „óriással”, korcsoportja aktuális domináns alakjával, a „démonnal” nézett farkasszemet. A célba érkezéskor mindössze három tizedmásodperc döntött a rivális javára, ám ez az ezüstérem is arannyal felérő teljesítmény volt a körülmények ismeretében.
„Nem a vereség miatt marad emlékezetes ez a futam, hanem a küzdelemért” – emlékezett vissza a sportoló. „Bár hét alkalommal állhattam a dobogó legfelső fokára, ami hatalmas büszkeség, a 200 méteres gyorsúszás után volt bennem egy kis hiányérzet: mindössze három századmásodpercen múlt az országos csúcs megdöntése. Ez a sportág sajátja, a tizedek és századok néha kegyetlenek.”
Ugyanakkor a 800 méteres gyorsúszás során Hajdú valósággal szárnyalt: a januári eredményéhez képest elképesztő, 10 másodperces javulást produkált, ami a mezőnyben is párját ritkította.
Az értékpontok igazolják a klasszist
A szlovák úszók sűrű mezőnyében a magyar versenyző az összesített értékpontszámok alapján is a legjobbak közé emelkedett. Az elért eredmények listája önmagáért beszél:
Aranyérem (az értékpontok alapján abszolút első hely): 800 méter gyors
Ezüstérem: 50, 100 és 200 méter hát, valamint 400 méter gyors
Bronzérem: 200 méter gyors
A zárószám, a 400 méteres gyorsúszás során a fájdalom már-már elviselhetetlenné vált a sportoló számára, így az abszolút első hely itt kicsúszott a kezei közül, de a megszerzett második hely így is a szakma elismerését váltotta ki.
Remény és hála a medencén kívül
Hajdú László a verseny utáni nyilatkozatában a sportszakmai sikerekre és a sportolói lét mélyebb, emberi összefüggéseire is rávilágított.
„Sajnálattal látom, hogy sem kint, sem bent nincs rend a világban, de küzdök, mert van remény. Bízom benne, hogy a közeljövőben, túl az aktuális válaszokon és választásokon, megmaradunk embernek, és lesz lehetőségem a folytatásra.”
A sportoló végül kiemelte, hogy sikerei nem egyedülállóak: hálás szívvel köszöntötte Juhász Tamást és a Brill Kecskemét csapatát a mindennapos szakmai támogatásért, a biztatásért és azért a plusz munkáért, amely nélkül ezek az érmek nem csilloghatnának most a nyakában. A kassai szereplés nem csupán egy statisztika a magyar masters úszósport évkönyvében, egy példaértékű bizonyítéka annak, hogy a lélek ereje képes diadalmaskodni a test gyengeségei felett.
