Peru misztikus világa
Képgaléria
Egy lokálpatrióta világjáró újabb állomása
Kecskemét kulturális és médiaéletének évtizedek óta meghatározó, rendkívüli helyismerettel rendelkező szereplője, Balai F. István újságíró-szerkesztő ismét tanúbizonyságát adta annak, hogy a világot látott ember bölcsességével és egy vérbeli krónikás narratívájával képes hidat képezni távoli kultúrák és a hazai közönség között. Miután tavaly afrikai kalandozásainak színes mozaikjaival bűvölte el a Wojtyla Barátság Központ családias sorsközösségét, a népkonyha ellátottjai ezúttal a titokzatos Peru felé vehették az irányt a rendkívül tájékozott előadó újbóli nemes szolgálatával.
Földrajzi adottságok, klíma és a természet elemi ereje
Dél-Amerika harmadik legnagyobb országa, a közel 1,28 millió négyzetkilométeren elterülő Peru a földrajzi diverzitás valóságos tankönyve. Balai F. István részletesen ismertette a harmincnégymilliós lakosság összetételét, melyben az őslakos kecsuák és ajmarák, valamint a spanyol hódítók utódai, a meszticek alkotnak különleges kulturális olvasztótégelyt. Az ország klímája a csendes-óceáni partvidék kopár sivatagaitól az Andok hófödte, zord vonulatain át egészen az amazóniai esőerdők fülledt világáig terjed.
Ez a dinamizmus a földmélyi mozgásokban is megmutatkozik: a Nazca- és a Dél-amerikai-kőzetlemez találkozása miatt az ország területén rendkívül gyakoriak a pusztító földrengések, melyek az évszázadok során többször átírták a települések arculatát.
A fehér város és az inkák fehér aranya
Az előadás érintette Arequipa lenyűgöző városát, melyet a helyiek csak „Fehér Városként” (Ciudad Blanca) emlegetnek, mivel barokk épületeinek többsége a közeli, fenséges Chachani vulkán ritka, fehér színű vulkáni tufájából, a sillar bányászatából született. Arequipa történelmi belvárosa ma már az UNESCO világörökség részét képezi.
A vulkánok árnyékában húzódó területek mellett a partvidék egy egészen másfajta gazdasági kincset is rejt. Balai F. István felidézte a guano, vagyis a tengeri halevő madarak megkövesedett ürülékének históriáját. Az emberiség 1840-ben ismerte fel ennek a szerves anyagnak a rendkívül magas nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát, ami valóságos exportforradalmat indított el. Peru a 19. század közepén a guano révén hatalmas vagyonra tett szert, és ez a természetes trágya a mai napig a világ mezőgazdaságának egyik legértékesebb termésfokozója.
Az Altiplano faunája és a kondorkeselyű szárnyalása
Az Andok magashegyi fennsíkjai, az Altiplano vidéke ad otthont azoknak az ikonikus állatfajoknak, amelyek nélkül elképzelhetetlen a perui tájkép. Az előadáson megelevenedett a háziasított láma és alpaka világa, valamint a vadon élő, fokozottan védett vikunya, amelynek rendkívül finom, exkluzív gyapja a világ legdrágább szövetei közé tartozik.
Az állatvilág bemutatásának csúcspontját kétségkívül a Colca-kanyon felett keringő kondorkeselyű jelentette. A Colca a világ egyik legmélyebb kanyonja – több mint kétszer mélyebb, mint az észak-amerikai Grand Canyon –, melynek sziklaperemeiről fenséges látványt nyújt a közel háromméteres szárnyfesztávolságú, az inkák által szentként tisztelt madár méltóságteljes vitorlázása.
Lima koloniális pompája és Puno szent vizei
A dél-amerikai ország szíve és gazdasági központja, a Francisco Pizarro által 1535-ben alapított Lima szintén megelevenedett a Wojtylában. Az előadó részletesen ecsetelte a főváros monumentális templomait, a barokk építészet remekeit, valamint a nyüzsgő főteret, a Plaza Mayor-t, ahol a történelem minden utcakövön tetten érhető.
Innen az út Puno városába, Peru folklór-fővárosába vezetett, mely a misztikus Titicaca-tó partján fekszik. A 3812 méteres tengerszint feletti magasságával a világ legmagasabban fekvő hajózható tavaként számon tartott víztömeg az inka teremtésmítosz bölcsője. Balai F. István elmesélte a tavon élő uros indiánok történetét is, akik a mai napig a totora nádból font, mesterséges úszó szigeteken élik mindennapjaikat, megőrizve őseik évszázados életmódját.
Rejtélyek a homokban és a felhők felett: Nazca és Machu Picchu
A prezentáció záróakkordjai a prekolumbián civilizációk legizgalmasabb rejtélyei köré fonódtak. Elsőként a Nazca-sivatag gigantikus, csak a levegőből kibontakozó geoglifái, a Nazca-vonalak kerültek terítékre. A száraz talajba vésett majom-, pók- és kolibriábrázolások funkcióját a mai napig homály fedi; egyes elméletek szerint óriási csillagászati naptárként, mások szerint rituális felvonulási utakként szolgáltak.
Végezetül az inka építészet és zsenialitás netovábbja, a Machu Picchu története ejtette ámulatba a hallgatóságot. A 15. században, Pacsakutek inka uralkodó idején épült, felhők közé ékelődött citadellát a spanyol hódítók sosem találták meg, így elkerülte a rombolást.
„A Machu Picchu nem csupán mérnöki mestermű, hanem a spirituális építészet csúcsa, ahol a kövek precíz illesztése a csillagok járását követi” – hangsúlyozta Balai F. István.
A város rejtve maradt a külvilág elől egészen 1911-ig, amikor Hiram Bingham amerikai felfedező újra megnyitotta a történelem ezen fejezetét a világ számára.
A Wojtyla Barátság Központ gondozottjai vastapssal köszönték meg az újságírónak a felejthetetlen, lélekemelő szellemi utazást, mely ablakot nyitott egy távoli, varázslatos világra.
