MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT: DR SZOBONYA ZOLTÁN EMLÉKÜLÉS
„Gloria Victis” címmel rendztek emlékülést pénteken a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnál az 1956-ban kivégzett mártír, dr. Szobonya Zoltán tisztelői, családtagjai, tudományos kutatók, egykori üldözöttek.
A Konferenciát mindenek előtt Dr. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere, illetve a Szobonya-család részéről: Kissné Szobonya Csilla köszöntötte.
A konferencia megnyitóbeszédében Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke azt hangsúlyozta, hogy „az ’56-os megtorlást követően keleti barbarizmus nyomult az országba és ez a barbarizmus hajtotta uralma alá országunkat”, majd ekképp fogalmazott: „gondoskodjunk róla, hogy a jövőben magyar a magyar ellen ne küzdhessen se faji, se vallási, se politikai-ideológiai szembeszegülés okán”.
„Itt vagyunk most hatvanan, akik emlékezünk Jánoshalma szülöttjére, az ’56-os, észak-bácskai eseményekben oroszlánrészt vállaló Szobonya Zoltánra. Arról szeretném önöket biztosítani, hogy leszünk egyszer hatszázan, hatezren, hatvanezren és hatszáz-ezren is, akik óvjuk és megőrizzük az ’56-os mártírok emlékét, akik erőt és hitet merítünk ezen emberek példamutatásából. Ha pedig egyszer hatmilliónyian leszünk, akik osztozunk a hőstettek emlékében, akkor az áldozatok, a megtoroltak, a szenvedésre ítéltek végre megnyerik a hosszú és gyötrelmes csatát.”
Dr. Zinner Tibor jogtörténész: ’A kádári megtorlás’ c. előadásában azt emelte ki, hogy ’58-ban megfelezték az ügyvédi kart, hiszen a jogásztársadalom nagy többsége nem volt hajlandó az államhatalom kénye-kedve szerinti joggyakorlatot követni, és nem volt hajlandó részt venni a kádári megtorlásokban. Dr. Zinner előadásának végén Tóth Bálint: Litánia c. versével emlékeztette hallgatóságát:
„véssétek gránitba, bazalttömbbe,
minden időre minden bűnös nevét,
jegyezzétek fel, ennyi elég-,
mi nem kezdhetjük újra. \"
Majd mielőtt elhagyta volna a pódiumot, mintegy összegzésképpen azt közölte hallgatóságával: „az ’56-os megtorlások a bekötött szemű Iustitia drámáját tárja elénk”.
Dr. M. Kiss Sándor történész, egyetemi tanár „Szobonya” c. előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Szobonya Zoltán azért halt mártírhalált, mert a kádári rezsim nem tűrte az autonóm, cselekedni képes és önszerveződő embereket, a közösségek kovászait. Hiszen – ahogy előadásában a Pázmány Péter Egyetem tanára rámutatott – Szobonya nemcsak a Nemzetőrséget, de a rendet is megszervezte Jánoshalmán az ’56 október 26-ai sortüzet követően. „Szobonya nem forradalmár volt tehát, hanem polgár, éppen ezért ’56 a csendes értéktisztelet ünnepe” – hangsúlyozta M. Kiss.
A konferencia meghívottjai és előadói voltak még:
Dr. Kahler Frigyes egyetemi docens: Brusznyai Árpád
Kiss Réka történész: Tóth Ilona
Orgoványi István történész, levéltáros: Hogyan kutathatók a perek, a megyei levéltárak szerepe
A dr. Szobonya Zoltán ’56-os mártír halálának 50. évfordulóján szervezett emlékkonferencián tiszteletét tette dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskemét egyházmegye érseke is.
