Kecskemét a kivétel
Mióta a Daimler AG hivatalosan bejelentette, hogy Kecskeméten építi fel új gyárát, a hazai és a nemzetközi sajtó figyelme városunkra összpontosult. Az érdeklődés, azóta sem szűnt meg – sőt, ha lehet, a gazdasági világválság lehetséges következményeit találgatva - inkább még fokozódott is. A külföldi sajtót figyelve is elmondható mindez: a Süddeutsche Zeitung éppen elmúlt heti, csütörtöki számában tér ki pozitív példaként a Mercedes leendő városára.
A világviszonylatban is mértékadó hangvételű müncheni napilap – mely egyben a legnagyobb példányszámú újság a német „minőségi” sajtópiacon – „A bankcsőd elmúlt – a problémák maradtak” címmel közölt összeállítást Magyarország gazdasági bajairól.
„A világ nem hagyta cserben Magyarországot.” – kezdődik a cikk, amely a 20 Milliárd Eurós segélycsomag reményt indukáló apropójával indít, de aztán éleslátással, és jó helyismerettel elemzi Magyarország mély problémáit – nem feledkezve meg arról sem, hogy a válság uralta helyzetben, a 13. havi nyugdíjat (a Németországban általában, a gazdag Münchenben meg végképpen szánalmat keltő) 300 Eurónyi összegben maximálták.
Kathrin Lauer fényképekkel is illusztrált cikke rövid utalásként, konkrétan említi Pécset, a „volt urán-bányászvárost” amely 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz, s ahol német vendégdiákok tanulhatnak anyanyelvükön az egyetemen. Győrt, a legnagyobb munkaadónak számító Audi városát - mint az 5,7 százalékos („ez jóval alacsonyabb, mint az országos átlag”) munkanélküliséggel bíró régió központját, és ellenpólusként az ország egyik legszegényebb települését, a román határnál fekvő, szabolcsi Csengert – ahol a lakosok 25 százaléka nem talál munkát magának, s amelyről kiemeli a lap, hogy a 322 kilométeres vonatozás Budapestig 6-10 órát vesz igénybe.
A liberális politikai beállítottságúként számon tartott Süddeutsche Zeitungban megjelent terjedelmes anyag negyede azonban Kecskemétre koncentrálódik. „A válsághangulat egyedül a Budapesttől 80 kilométerre, délre fekvő kisvárost, Kecskemétet nem érinti. A legszebb bécsi szecesszió stílusában épült elegáns Városházán dolgozó polgármester, Zombor Gábor lázasan tevékenykedik a projekten, amely a legnagyobb befektetés Magyarországon a rendszerváltozás óta.” – kezdődik városunk bemutatása, majd az újságírónő, a számunkra igen hízelgő bevezető után ismerteti a leendő gyár paramétereit, és a Daimler – a várossal kapcsolatosan nagy volumenű terveit. A mértékadó dél-német lap ezek után ismét a mély magyarországi válságra helyezi a hangsúlyt, elemezve, hogy az 1998-ban hatalomra jutott nemzeti jobboldal, élén az Orbán Viktor vezette FIDESZ-szel hozzákezdett ugyan a reformokhoz, ám 2002-ben Medgyessy Péter, majd az őt követő Gyurcsány csak halmozta az államdeficitet.
„A néphangulat Orbán pártján van.” – kezdi az utolsó kolumnát az írás, melyből azt is megtudhatja a német anyanyelvű olvasó, hogy nálunk a legnagyobb az adóteher a régió országai közül. „Miért jön mégis, mindennek ellenére a Daimler Magyarországra?” – teszi fel a kérdést Kathrin Lauer, majd a következő szempontokkal indokolja meg a döntést: a stuttgartiak jó infrastruktúrát találtak Kecskeméten, ami a városba települő 100 német család igényeit is kielégíti, a szállításra is igen fejlett hálózat kínálkozik - a vasúthálózat és az autópálya is könnyen megközelíthetővé teszi Budapestet. Az optimista végszó szerint pedig, a válság jó esélyt teremt a népnek és a politikusoknak egyaránt, hogy a reformok szükségességét felismerjék.
