A DIALÓGUS JEGYÉBEN: nemzetközi katolikus–zsidó találkozó Budapesten
Képgaléria
A Keresztény Egység Elősegítésének Pápai Tanácsa és több nemzetközi zsidó szervezet immár 20. alkalommal rendezett katolikus–zsidó találkozót, ezúttal Budapesten, november 9. és 12. között.
A találkozót katolikus részről az Apostoli Szentszék szervezte Walter Kasper bíboros és a Pápai Tanács zsidó-keresztény párbeszéddel foglalkozó osztályának vezetésével, zsidó részről pedig nemzetközi szervezetek a házigazdák.
A konferencia nyitónapján megemlékeztek a Kristályéjszaka 70. évfordulójáról. 1938. november 9-én zsidóellenes erőszakhullám söpört végig Németországon, amely a mintegy 8000 betört kirakat üvegszilánkjairól kapta a nevét. Ezen az éjszakán sokakat meggyilkoltak, sokan eltűntek, házak ezreit gyújtották fel vagy rongálták meg. A világ azonban nem reagált olyan erővel az eseményekre, mint amilyen fenyegetést azok hordoztak. Fontos, hogy minden időben figyeljünk arra – hangsúlyozta a bíboros –, ha egy vallási közösséget, egy etnikai csoportot vagy egy nemzetiségi kisebbséget erőszakos támadások érnek, mert nem lehet tudni, hol végződnek az események. A nyitónap üzenete: fontos, hogy időben felfigyeljünk ezekre a jelenségekre.
A tárgyalások fő témája, hogy hogyan tudunk hitünk alapján a társadalomban cselekedni. Különböző morális és a szociális tanítást érintő kérdések kerülnek majd elő, s ezeken a területeken számos olyan pont van, ahol a katolikus és zsidó teológusok egyetértenek, s hasonló emberi magatartásokat tartanak eszményinek és szükségesnek.
Ezeknek az egyeztetéseknek hétköznapi életünk számára is komoly jelentősége van – hangsúlyozta Erdő Péter. A tanácskozáson szó eshet majd környezetvédelemről, bioetikáról, az élet és a család tiszteletéről.
XVI. Benedek pápa imáival és jókívánságaival kíséri azt a találkozót – adta hírül a Vatikáni Rádió. A pápa örömmel köszöntötte a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságát, élén David Rosen rabbival. Megállapította, hogy a bizottság és a Szentszék már több mint 30 éve rendszeres és gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn egymással, hozzájárulva a katolikusok és zsidók közötti kölcsönös nagyobb megértéshez, egymás jobb elfogadásához. A Szentatya ismételten leszögezte: az egyház elkötelezte magát a II. Vatikáni Zsinat történelmi, „Nostra Aetate” kezdetű nyilatkozatában lefektetett alapelvek gyakorlati megvalósítására. A nyilatkozat, amely határozottan elítélte az antiszemitizmus minden formáját, jelentős mérföldkő volt a katolikus-zsidó kapcsolatok hosszú történetében, valamint összefoglalta az egyház és a zsidó nép közötti kapcsolatok megújult teológiai értelmezését.
AZ ALÁBBIAKBAN KÖZÖLJÜK DR. ERDŐ PÉTER, BÍBOROS az esten elmondott beszédét:
(Elhangzott 2008. november 9-én este Budapesten.)
Ma, november 9-én nemcsak a zsidóság, de az aggódó európai keresztények is egy évfordulóra emlékeznek. 70 évvel ezelőtt betört kirakatok üvegszilánkjai borították az utcát szerte Németországban és Ausztriában. Innen kapta a nevét az az éjszaka: Reichskristallnacht – birodalmi kristályéjszaka. Több mint nyolcezer üzletet zúztak szét, 1400 zsinagógát rongáltak meg, sok embert meggyilkoltak, ezreket elhurcoltak. És nem mozdult meg a világ. De az események gonosz logikája nem éri be az egyszeri erőszakkal. Ami megtörténhet egyszer, megtörténhet máskor is. Holtak tucatjait meggyilkolt milliók követhetik.
És így van ez mindig a történelemben, ha az emberiség napirendre tér afölött, hogy embereket vallásuk, fajuk, származásuk, bőrszínük, nemzetiségük, anyanyelvük miatt elnyomjanak, kifosszanak, megkülönböztessenek vagy megöljenek. Így történhet ez manapság is, ha vállrándítással fogadunk egy gyűlöletből betört kirakatot, egy felgyújtott autót vagy a keresztények elleni pogromok hosszú sorát India különböző tagállamaiban.
Figyelemmel és szolidáris szeretettel kell hát élnünk, ha emberséges emberek, ha vallásunkban, világnézetünkben hitelesek akarunk lenni. Nap mint nap bele kell néznünk az igazság és az igazságosság tükrébe, éberen kell figyelnünk arra, ha valahol igaztalan ostobaságból vagy sanda szándék bujtogatására gyűlölet és szenvedély lángol fel. Mert rövid az út a szívben lobogó gyűlölettől a porig égett házakig és a mezőkig, amelyeken megsemmisítő táborok és tömegsírok nyomát növi be a fű, Birkenautól Butovóig, a Vajdaságtól Boszniáig.
Isten számon tart minden ártatlan emberi szenvedést, nem marad hűtlen ígéretéhez. Istenbe vetett bizalommal gondolunk hát minden idők áldozataira és éber szívvel figyeljük az idők jeleit, hogy a régmúlt szörnyűségei ne ismétlődhessenek meg senki ellen a mi napjainkban.
