PORTA: FERENCES AKADÉMIA – SZENT MÁRTON PÉLDÁJÁT KUTATVA
Képgaléria
A múlt hét a szezonzáró előadások napjait hordozta a Porta Csoportnál. Dr. Szemők Szilárd, helyettes megyei főügyész az egyesülési törvényről és az ellenőrzési gyakorlatról szóló előadása, konzultációja a Civil Akadémia, dr. Sághy Marienne, egyetemi docens Szent Márton az új Európa példája című előadása pedig a Ferences Akadémia ez évi záró előadása volt. Köszönhetően a kitűnő közönségnek és a hasonlóan remek előadóknak – mindkettő kimagasló sikert hozott.
A péntek esti Szent Márton Est immár hagyományosnak mondható. Sokak szerint igazából a Dunántúlon él erősen a katona szent kultusza, Szombathely és Pannonhalma is magának szülöttének tudja, vallja. De nagyon népszerű Európa sőt világszerte ez a kedves kora középkori nemes lélek. Aki a korabeli utakat, migrációt ismerve csodálatos módon vándorolta be az egész földrészt. Akit még életében szentként, gyógyítóként, egyháztanítóként, példaképként tiszteltek. Dr. Sághy Marienne előadása azt mutatta be, milyen mai aktualitása van a népszerű középkori szentnek? Mi az a titok, amely olyan elevenséget ad a legendának?
A rendezvényt követően a mintegy száz fős csoport a Barátok Temploma mellett Porta Díszteremben folytatta az ünneplést. A Holló Ház Gasztro ismert és finom liba ételekkel lepte meg a konferencia résztvevőit. Majd Bárkányi Ernő templomigazgató, lelkész megáldotta a DIMENZIÓ PINCE új kékfrankos borát amit később meg is kóstolhattak a vendégek. A Ferences Akadémia februárban folytatja ismét ismeretterjesztő szolgálatát.
Szent Márton (316/17? – 397) pogány katonacsaládban született Pannóniában. A család kisgyermekkorában elhagyta el a tartományt, és Páviába (ma Olaszország) költözött. Márton tizenkét éves korában találkozott először a kereszténységgel, amikor jelenezett hitújoncnak. A mai gyakorlattal szemben a középkor hajnalán a keresztények megkülönböztették egymástól a hitújoncokat (katekumen) és a megkeresztelkedetteket (fideles). Hitújonc ajánlással kerülhetett be a keresztény közösségbe, csak a próbaidő letelte után válhatott a közösség teljes értékű, megkeresztelkedett tagjává. Márton folytatta a családi tradíciókat és 15 évesen beállt katonának, azonban pár év múlva megkeresztelkedett és kilépett a seregből. Legnevezetesebb jócselekedete is ehhez az időszakhoz kötődik, 334-ben Amiens-ben köpönyegét odaadta egy koldusnak télvíz idején. A sereg elhagyása után remeteként élt, majd 375-ben Turones-ben (ma Tours, Franciaország) kolostort alapított. A város korábban püspökének választotta, a Márton-napi libafogyasztás és a szent élete pedig ezen a ponton kapcsolódik össze: a szerény Márton a legenda szerint a libák közé bújt el, hogy elkerülje püspökké választását, azonban a madarak gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. A keresztény egyház kezdetben csak a mártírhalált halt vértanúkat avatta szentté, az egyház megerősödése után változott meg a szokás: a példás életet élő köréből választottak szenteket. Márton az új típusú szentek közé tartozik. Kultuszáról írásos emlékek a 6. századtól maradtak fent, ünnepnapja a temetésének napja, november 11. A honfoglaló magyarság átvette tiszteletét, születésének feltételezett helyén pedig apátságot emeltek a kereszténység felvétele után.
