Varjak az ítélőszék előtt-Blog
Már többször megírtam, és interjú keretében hallhatták is a Madárvárta kutatásvezetőjétől, hogy idén a kékvércse, és a vetési varjú az év madarai. Rendhagyó módon kettejüket választották, hiszen egyik fennmaradása függ a másikétól. Egészen pontosan hogy is? A kék vércse varjú fészkekben költ. Túl azon, hogy mindkét faj védett, még kiemelten is nagy figyelmet kap az idei évben.
Figyelmet, de nem védelmet.
A kecskeméti varjúfészkek megsemmisítése, ami múlt héten felborzolta a kedélyeket, nem egyedülálló eset az országban. Tavaly Pécsen is előfordult hasonló. Igaz, ott nem a lakosság nyomásának engedve fűrészeltek a Pécsi Temetkezési Kft. emberei, de a lényeg ugyanaz: Védett madarak otthonait tették tönkre. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fél millió forintra büntette a kft-t. Nálunk más volt a helyzet. Senkit sem büntettek meg, sőt!
Dr. Iványosi Szabó András, a Kiskunsági Nemzeti Park volt igazgatója, tanult ember, és a város alpolgármestere, tétlenül tűrte, hogy egy városrésznyi ember döntsön egy országosan védett madárfajról. És ezek az emberek minden szervezetnél zöld utat kaptak. Ráadásul a természetkárosító beavatkozást a Tűzoltóság bevonásával hajtották végre.
Az emberi butaság egyébként határtalan. A várost övező facsoportok, erdős részek eltűnésével a varjak bekényszerültek a városba. Ez az ember hibája, kipusztítja az állatok élőhelyét, és utána pedig felháborodik, hogyha a szerencsétlenek oda mennek, ahol maradt hely a számukra.
A széchenyivárosiak a károgásra hivatkoztak leginkább, mint zavaró tényezőre. A varjak hajnalban kezdenek vonulni, keresztül a város fölött, és mindenhol kárognak. Érdekes módon senki mást nem zavarnak. A másik kifogás a madárürülék. Személy szerint, ha a Széchenyivárosban járok, a szobakutyák által hátrahagyott „csomagok” a fűben sokkal jobban bosszantanak, mint a varjúürülék. Meg az eldobált szemét. Amit a varjak egyébként előszeretettel takarítanak el, már, ha az szerves hulladék.
Kedvenceim azok a kifogások, amik olyanok mint a kifogásolók elméje. Nincs bennük egy cseppnyi értelem sem. A kifogásaik saját magukat minősítik. Ezeknek az embereknek a sötét és babonás kis világukban az egyébként fekete varjak is úgy világítanak, mint a Hesperus az alkonyati égen. A széchenyivárosi inkvizíció száműzné a varjakat, mert „halálmadarak”, és mert „csúnyák”...
Úgy tűnik hiába a kiemelt madárvédelem, a nemzetközi nyilvánosság, hiába függ a varjúfészkektől a kékvércse költésének sikeressége, minden érv ide vagy oda, a varjakat nem védi meg senki és semmi, és számuk drasztikus fogyatkozásának folyamatába nincs olyan szervezet, ami beavatkozna. Ez a mai magyar valóság.
