A válság miatt a húsvét sem lesz a régi?
Képgaléria
Hat a válság a húsvétra is, a családok egyharmada kevesebbet szándékozik költeni az ünnepek alatt, mint tavaly, és minden negyedik munkavállaló dolgozik majd valamennyit az ünnepek alatt - tájékoztatta kutatásának eredményéről a Szonda Ipsos az MTI-t hétfőn. Hazánkban az emberek alapvetően egyházi és családi ünnepnek tartják a Húsvétot, és sokan hangsúlyozzák hagyományőrző, a népszokásokat felelevenítő jellegét is.
A Szonda Ipsos mérései szerint a felnőttek több mint fele lesz aktív részese a locsolkodásnak, négytizedük elmegy valamilyen szabadidős rendezvényre, s ugyanennyien vesznek részt misén, istentiszteleten. A válság begyűrűzését mutatja, hogy a családok egyharmada kevesebbet szándékozik költeni, mint tavaly ilyenkor s minden negyedik munkavállaló az ünnepek alatt is dolgozik valamennyit – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Szonda Ipsos végzett 2009. április elején.
A lakosság legnagyobb csoportja, 35 százalék számára a Húsvét mindenekelőtt egyházi ünnep, Jézus Krisztus keresztre feszítésére és feltámadására emlékeznek. Az emberek 30 százaléka számára ez az ünnep főképpen családhoz kötődik, a különböző generációk találkozását, a familiáris összetartozást szimbolizálja. A lakosság 21 százaléka elsősorban a népszokások továbbélését, a hagyományok őrzését látja a Húsvét legfontosabb összetevőjének, s ez a nézet főképpen a férfiak között elterjedt – 29 százalékukat jellemzi.
A locsolkodás maradandó szokás s korántsem csak a gyerekek Húsvét hétfői elfoglaltsága. A férfiak 59 százaléka tervezi, hogy kölnivel vagy vízzel hinti a hölgyeket, utóbbiak 49 százaléka számít is rá, hogy az erősebbik nem képviselői ily módon fognak kedveskedni (így összességében 54 százaléknyian lesznek részesei locsolkodásnak). Leginkább a húszas, harmincas korosztályok őrzik ezt a népszokást (62 százalékuk). Bár vidéken többen locsolkodnak, mint Budapesten, de az eltérés nem számottevő (55 illetve 49 százalék).
Az emberek 39 százaléka Húsvétkor elmegy valamilyen egyházi szertartásra. Ez főképpen a falvakban lesz majd gyakori, ahol minden második ott lakó részt vesz misén vagy istentiszteleten. A lakosság 37 százaléka a húsvéti napokon szabadidős programokat választ. Különösen a diplomások (53 százalékuk), a fiatalok (46 százalékuk) és a vidéki városok lakói (43 százalékuk) részesíti előnyben a kikapcsolódást.
A Húsvét a munkavállalók többsége számára háromnapos ünnep: 54 százalékuk Nagyszombattól hétfőig tartja. A dolgozók bő tizede – 13 százaléka – egy hosszú hétvégét tervez, már pénteken sem fog dolgozni. A munkavállalók 24 százaléka arra számít, hogy legalább egy napot az ünnepek alatt is dolgoznia kell. A családok fele bízik abban, hogy idén is tud legalább annyit költeni Húsvét előtt és az ünnepek alatt, mint a korábbiakban. Ugyanakkor a háztartások egyharmada óvatos, ebben az évben a megszokottnál kevesebbet, kevesebbért vásárol.
