Egyre nagyobb a határsértők száma
Januárban volt egy esztendeje, hogy a megyei főkapitányságon új egységként működik a Határrendészeti Szolgálat. Ez tömöríti a határ- és idegenrendészeti osztályokat. Felügyelete alá tartozik a halasi őrzött szálláshely, illetve a négy kapitánysági szintű határrendészeti kirendeltség: a kelebiai, a bácsalmási, a bácsbokodi és a hercegszántói. Közülük legnagyobb a kelebiai, ahol állandó nyitva tartás mellett, naponta a személy- és tehergépkocsik, illetve kamionok sokasága lépi át a határt, s a nemzetközi vasúti forgalma is jelentős. Az elmúlt több mint egy esztendő tapasztalatairól a Határrendészeti Szolgálat vezetőjénél, Gulyás Zsolt alezredesnél érdeklődtünk.
- A rendőrség és a határőrség integrációjával egy időben, hazánk csatlakozott a schengeni egyezményhez, ami új kihívások elé állította testületünket, új határellenőrzési rendszert kellett kiépítenünk. Így a migrációs feladatok megoldásába ma már folyamatosan bekapcsolódnak a határ menti települések rendőrei, sőt az úgynevezett mélységi ellenőrzésekben az északabbra lévő városok kapitányságai is részt vesznek. Ez megkövetelte a folyamatos átképzések mellett azt is, hogy olyan rendszeres helyzetképet készítsen a szolgálatunk, amelyek tartalmazzák a térségünkben történt határsértéseket, idegenrendészeti elfogásokat, eseményeket. Továbbá azokat a főbb migrációs útvonalakat, amelyeken számolni lehet az illegálisan hazánkba érkező külföldiek feltűnésével. Ezeket a helyzetképeket küldjük meg rendszeresen a kapitányságoknak, s ezek alapján szervezik meg migrációs tevékenységüket.
- Milyen sikerekkel?
- Tavaly több mint száz illegális határátlépőt fogtak el a rendőrkapitányságaink munkatársai – ennek a felét a bajai rendőrök -, ami nagyon komoly eredménynek számít. Egyébként összesen 1063 külföldivel szemben kezdeményeztünk az elmúlt évben eljárást, vagyis csaknem háromszor annyival, mint a korábbi esztendőben. Többségük koszovói albán vagy szerb volt, de egyre több afganisztáni és afrikai határsértő is akad az elfogottak között. Az idén pedig, valószínűleg még nagyobb nyomás nehezedik ránk, hiszen csak az első három hónapban több mint félezer külföldi lépte át illegálisan a hozzánk tartozó, 113 kilométeres határszakaszt.
- Ez azt is sejteti, hogy a túloldalon lévő szerb határőrök nem túl hatékonyak.
- Kétségtelen, hogy a déli szomszédunkkal való jobb együttműködés a megoldás egyik kulcsa. A kapcsolatunk sokat fejlődött az elmúlt években. Mi a stabil és mobil hőkameráinkkal, sokszor már a túloldalon érzékeljük a gyanús csoportokat, ezeket jelezzük a szerb kollégáknak, akik így hamar elejét vehetik a határsértéseknek. De a jelenleg érvényben lévő egyezmények, még sok esetben korlátozzák az igazán hatékony együttműködést. Egyébként folyamatos a határszakaszunkon a stabil hőkamerák telepítése, a legmodernebb SZISZ beléptető rendszerrel és ujjlenyomat azonosító készülékekkel rendelkezünk, továbbá olyan speciális műszerekkel, amelyek jelzik a kilélegzett szénmonoxidot, de említhetném az ipari endoszkópot is, amivel a gépjárművek minden rejtett zuga gyorsan átvizsgálható. Tehát technikailag jól fel vagyunk készülve arra, hogy hatékonyan megfeleljünk az egyre jelentősebb elvárásoknak.
- A lakosság hogyan tudja segíteni a munkájukat?
- A határ menti települések polgáraival régóta jó kapcsolatban vannak munkatársaink. Egy-egy faluban, kisvárosban, ahol mindenki ismer mindenkit, hamar szemet szúrnak a gyanús idegenek. Sok bejelentés érkezik a lakosság részéről hozzánk, és sok elfogást köszönhetünk nekik minden évben.
