A fiatalok is meghalnak-Bálint László emlékére
Néhány hete húsvétkor egy anya kétségbeesetten kért segítséget a Civil Naplóban fia gyógyulásához. Bálint László egy alattomos és kegyetlen betegségtől szenvedett, és az állapota hirtelen romlani kezdett. A segítség elkésett, a kór győzött, és mi elveszítettünk egy munkatársat, egy barátot.
Sok halottat temetünk már el. Olyanokat, akiknek éppen csak a nevét ismerjük. Arctalan idegenek, akik eltűnnek a feledés homályában.
Most egy kollégától, de legfőképpen egy baráttól búcsúzunk, akire örökké emlékezni fogunk. Évek múlva talán nem sírunk már amikor rá gondolunk, hanem nevetünk azokon az emlékeken, amiket maga mögött hagyott.
A Charitas Rádió fiatal riportereként nagyon sok közös élmény köti össze a munkatársakkal. A közös nevetések, bolondozások még a gyászban is mosolyt csalnak a barátok arcára. Olyan fiatalemberként emlékszünk rá, aki imádott a természetben barangolni legalább annyira, mint bütykölni. Igazi szaki volt, mindent megjavított, amit a kétbalkezes kollégák elrontottak. És egy rádiónál, pláne ahol ennyi nő van, igen csak akad elrontani való. Lehet az kilazult mikrofoncsatlakozó, vagy összekutyult hangtechnika, az ő keze alatt kezesbáránnyá szelídült minden. Sosem mondott nemet, ha segítségre volt szükség.
Kitartóan küzdött a betegsége ellen, sosem adta fel, mi sem hittük el, hogy veszíteni fog ebben az élet-halál harcban. Az utolsó pillanatokig jókedvű volt, élvezte az élet apró örömeit. Járta a természetet, sokat kirándult. Az év legszebb évszaka a tavasz, és láthatta a nyíló orgonákat, a virágzó cseresznye és dió fákat, az ágak között átszüremlő meleg napsugarakat, érezhette az akác bódító illatát... még egyszer, utoljára.
Laci idén augusztusban töltötte volna a 25öt. A Charitas Rádió és a Porta Tv stábja csak fiatalokból áll, mind annyi idősek vagyunk, mint Ő. És az ilyen pillanatokban szembesülünk azzal, hogy mi sem élünk örökké. A fiatalok is meghalnak.
Holnap este 8 órakor az egész csapat összegyűlik a Végh Mihály téri keresztnél egy meghitt pillanatra, hogy egy szál gyertyával megemlékezzünk tisztelt és szeretett munkatársunkról, barátunkról, akit ugyan a sors elragadott közülünk, de az emlékeket nem vihette magával, azokat mindenki egy értékes helyen őrizheti a szívében.
Hivatalos búcsúztatójára 8-án pénteken kerül sor 10 óra 45 perckor, a Kecskeméti Köztemetőben, ahol elkísérhetjük utolsó útjára, és végső búcsút vehetünk tőle.
Bálint László, élt 24 tartalmas évet.