Szükség van a tanyákra, konferenciát tartottak a vidék megmentéséért Lajosmizsén.
„Terhes kalászok habzó aranya borítsa földed, s a csinos tanya, Mely ott fehérlik zöld fasor megett, hordjon magán jóléti bélyeget, Körözze mindég színe-telt majorság, hogy lássa hasznát Isten, ember, ország.\"
Akár mottója is lehetne Arany János versének részlete annak a tanyakonferenciának, amit stílusosan a lajosmizsei Gerébi-kúriában tartottak néhány héttel ezelőtt. Dr. Csatári Bálint szervezésének köszönhetően jött össze legalább kétszáz vendég, többnyire a tanyavilág megmentésével foglalkozó szakemberek, településvezetők, akik tudják, hogy a tanyák ma is élhető, gazdálkodásra alkalmas, szerves részei az országnak.
Bács-Kiskun különösen kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, melynek egy részében még a hajlott hátú nagyapáink ragaszkodnak az ősi hajlékhoz, a másik részéből a város zajától megcsömörlött tehetős réteg varázsolt tanyapalotákat, illetve a külföldiek látnak benne fantáziát és sajnos egyre több az elhagyott tanya, ami lakatlan állapotban, kifosztva és széthordva adja át magát az enyészetnek. A konferenciát köszöntő szónokok is a tanyák mellett korteskedtek.
Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke azt hangsúlyozta, hogy mindenáron meg kell védeni a tanyavilágot.
- Aki élt tanyán, az még ma is érzi a hűvös szobák illatát és ismeri azt a semmihez sem hasonlítható életvitelt, ami a tanyán élőkre jellemző. A fél évszázaddal ezelőtt még egymillió ember otthonát jelentő tanyavilág mai körülbelül 180 ezer lakójának jó része óriási gondokkal küzd. Mégis hűségük és kitartásuk olyan erő, amely a vidék értelmiségének nagyobb felelősség- és hivatástudatával párosulva jövőt teremthet. Mindig meggyőző érvekkel kell a fővárosba mennünk, hogy eljusson a döntéshozókig, hogy a magyar tanya nem elavult, ósdi forma, amit el kell felejteni, hanem érték, az ország értéke, ami nélkül nem lesz magyar jövő - mondta az elnök.
Lezsák Sándor arról beszélt, hogy sehol sincs olyan közel a lakóhely és a munkahely, mint egy tanyán lehet akkor, ha az ott élők lehetőséget és esélyt kapnak.
- Száműzni kell a gondolkodásunkból a szegletkő nélküli faluromboló nézetet, ami a hetvenes években jellemző volt. A védettség ugyanakkor nem jelenthet elkülönítést. Tevékeny és termékeny tanyákért dolgozunk- mondta az egykor tanyai iskolában tanító képviselő és leszögezte, hogy a május végén elfogadott országgyűlési határozat igazolja, hogy félre lehet tenni a pártpolitikát és lehet összefogás, egység, mint ahogyan ezt a tanyák megmentése esetében is tanúsították.
Gőgös Zoltán államtitkár a vízgazdálkodás rendezését tartja az egyik legfontosabb feladatnak. Amint mondta, a tanyák sem léteznek infrastruktúra nélkül, ezért az utak építéséhez szükséges önerő csökkentését szorgalmazná. A biotermékek előtérbe helyezését, a helyben történő feldolgozás erősítését hangsúlyozta.
- Hiba lenne, ha unokáink nem látnák ezt az életformát. Érdemi mozgás van a turizmus felé a tanyákat illetően, bár nem lehet figyelmen kívül hagyni a külterületek rossz közbiztonságát - mondta. A szakemberek szerint sürgősen meg kell szervezni a tanyavédelmi szolgálatokat a rendőrséggel, polgárőrséggel és a mezőőrökkel karöltve.
Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke nagy érdeklődést kiváltó előadásában nem rejtette véka alá véleményét a tanyák politikai oltalomba vételéről.
- A tanyák ügye a rendszerváltás fordulóján a politikai érdeklődés fókuszába került. Lelkes támogatója voltam, hogy vissza kell adni az önkormányzatiságot minden településnek, hiszen ők tudják rendezni csak az ember és a lakóhely kapcsolatát. Sokkal többet kellene figyelnünk a helyi kezdeményezésekre. Ma is azt mondom, nem az önkormányzat sok, hanem a hozzákapcsolódó hivatali apparátus, ez nehezíti meg a önkormányzatok életét is.
A tanyák kérdésének van tudományos része és van politikai oldala, én most nagyon örülök a politikai összhangnak, mert hiszem, hogy ez az ügy sikerre van ítélve. Ez már egy olyan politikai kultúra, ami optimizmusra ad okot- mondta az akadémikus.
Dr. Csatári Bálint geográfus a tanya ügyének Don Quijotéje, azt mondta: van itt elszántság, nekünk pedig mellé kell állni. Mert kérem a nyelvünkben is a város az város, a falu az falu, de a tanya az világ. Kultúránk részei, csak nem kapták meg az érdemi fejlődés lehetőségét. Az agráraktivitás tízezerről kettőezerre csökkent 1990 óta és a népesség is felére esett vissza a tanyavilágban. Pedig 144 szakma gondolkodik a vidék viszonylatába, külföldön nagy becsben tartják a vidékfejlesztést. A múlt minket is kötelez és a tanyavilág problémáinak felszámolásában ott kell lenni a víznek, a közbiztonságnak, az elérhetőségnek, fel kell értékelődnie a helyben szerzett tudásnak - mondta dr. Csatári Bálint, aki a tőle megszokott módon a fenti vers idézettel zárta előadását.