Ma történt - Évfordulók hazánk és a nagyvilág történelméből
1772-ben, azaz 337 éve ezen a napon háromfelé osztották a lengyel államot. Oroszország, Poroszország és Ausztria a pétervári szerződésben háromfelé osztotta a lengyel állam területének egyharmadát. Oroszország érdeke azt diktálta, hogy Lengyelország felett megőrizze befolyását, mert minden Nyugat-Európa felé vezető út Lengyelországon keresztül vezet. Orosz seregek a XVIII. század elejétől állomásoztak Varsóban. Az 1764. IX. 6-i királyválasztáskor II. (Nagy) Katalin cárnő keresztülvitte volt szeretője, Poniatowski Szaniszló megválasztását. Az osztozkodásnál Poroszország Nyugat-Poroszország nagyobbik részét és Ermlandot; Ausztria Nyugat-Galíciát, a Szepességet és Ladomériát; Oroszország Livónia lengyel részét, valamint a Dvinától és Dnyepertől nyugatra fekvő területeket kapta meg.
1931-ben, azaz 78 éve ezen a napon meghalt Pap Gyula költő. Felsőapátfalván született 1843. május 20-án. Már diákkorában foglalkozott a népköltészettel, a palócok között meséket, népdalokat gyűjtött. Munkájának eredményét `Palóc népköltemények` címmel jelentette meg, ami a későbbiekben angolul is megjelent. 1903-tól tagja volt a Petőfi Társaságnak. A Figyelő és a Magyar Nyelvőr munkatársa is volt. Salgótarjánban érte a halál.
1298-ban, azaz 711 éve ezen a napon kiadták a pesti országos gyűlés végzéseit. Az Árpád-korban a fontos politikai döntések a királyi tanácsban születtek. Ennek ülésein alkalmanként részt vettek olyan előkelők is, akik nem tartoztak az uralkodó közvetlen környezetéhez. A 13. század második felében tűnik fel a törvényhozói vagy kormányzati kérdésekben döntő gyűlések azon formája, melyen a főpapokon és bárókon kívül az immár nemesnek tartott királyi szerviensek is megjelentek, és közreműködtek a döntések meghozatalában. Ennek első példája V. László idején pedig, 1277-től kezdve, több ilyen gyűlésről tudunk. Ezek még erősen kötődtek a király igazságszolgáltató szerepéhez. Feladataik között nem a törvényhozás volt az elsődleges. Kifejlett és határozottan rendi jellegű országgyűlésnek elsőként az 1298-ban, Pesten tartott gyűlés mutatkozik, melynek végzéseit augusztus 5-én adták ki. Ezt az országgyűlést a következő években több hasonló követte.
1914-ben, azaz 95 éve ezen a napon megalakult a Gyorssegély Auguszta Alap. Az 1914. augusztus 5-én megalakult Gyorssegély-Auguszta Alap a háború alatt több segélymozgalmat is indított, illetve kórházvonatot állított fel.
1991-ben, azaz 18 éve ezen a napon meghalt Soichiro Honda japán nagyiparos. 15 évesen egy garázsban kezdte pályafutását autójavító tanoncként. 1937-ben egy dugattyúgyűrűket gyártó kis céget alapított, majd a háború után, 1946-ban létrehozta a Honda Műszaki Kutató Intézetet. Kezdetben - a háborúból megmaradt hadianyagokból - kerékpárokra szerelhető segédmotorokat gyártott. 1948-ban Takeo Fujisawa üzletemberrel társulva megalapította a Honda Motor Co-t, amely 1949-ben rukkolt ki az első, akkor még kétütemű 3-5 lóerős Dream (Álom) márkájú motorkerékpár típusaival. A cég ezután gyors fejlődésnek indult, s gyártmányai a világ élvonalába kerültek. A II. világháború utáni japán gazdasági csoda egyik legendás figurája egy 30 milliárd dollár értékű mamutvállalatot hagyott utódaira, amely világszínvonalon gyártja a termékek széles skáláját a fűnyíróktól kezdve a motorkerékpárokon át a luxusgépkocsikig.
1963-ban, azaz 46 éve ezen a napon Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminiszterei aláírták a részleges atomcsendegyezményt
1914-ban, azaz 95 éve ezen a napon Cleveland-ben (USA) üzembe helyezték az első forgalomirányító közlekedési lámpát.
1850-ben, azaz 159 éve ezen a napon megszületett Guy de Maupassant francia novellista, regényíró (A szépfiú, Egy asszony élete).
1962-ben, azaz 47 éve ezen a napon 36 éves korában valószínűleg gyógyszertúladagolás következtében meghalt Marylin Monroe.
