Interjú Dániel Károllyal
A parlagfű mentesítés több éves gyakorlati tapasztalatai, különös tekintettel a 2008. évi jogszabály változások hatásaira.
a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal által működtetett Regionális Államigazgatási Kollégium Parlagfű mentesítési Munkacsoport vezetőjével, főosztályvezetővel
- Kérem mondja el nekünk, hogy a parlagfű mentesítés területén mely kérdéseket tartja jelenleg a legfontosabbnak?
Az első és legfontosabb, amit a parlagfűvel kapcsolatban el szeretnék mondani, hogy a lakosság, és sokszor a hatóságok sem hiszik el, vagy nincsenek vele teljesen tisztában, hogy ez mekkora egészségi, környezeti, gazdasági és közérzeti problémát jelent.
Egy kutatás (1.) azt mutatja, hogy a parlagfű magasságában – illetve ahol azt az emberek általában belélegzik, - nagyon magas lehet a levegőben a pollenkoncentráció. A parlagfüves területeken és azok közelében a pollenkoncentráció akár a többszörösét is elérheti a pollenjelentésben közölt (a 10 méteres és magasabb házak tetején elhelyezett pollencsapdákban mért) értékeknek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha mondjuk a szomszéd nem kaszálja le a parlagfüvet a telkén vagy a földjén, akkor akár 3 - 4.000 db/m3 pollenkoncetrációt is befújhat a szél az ablakunkon, ami igen súlyos tüneteket okozhat. (Virágzó, bolygatott parlagfű táblában mértek a legmagasabb, 38.000 db pollen/m3-es értéket.)
A régióban több éve végzett hatósági koordinációs tapasztalat alapján az a véleményem, hogy a parlagfű mentesítés területén csak sok évi kitartó, következetes és összefogott munka hozhat komoly eredményeket, ami magában foglalja a jogalkotást, az önkéntes jogkövetésre való ösztönzést, a kommunikációt, a felvilágosító munkát és a hatósági eljárásokat egyaránt.
Mivel ma 7 különböző hatóság, szervezet kell, hogy együttműködjön ezen a területen, – ezért ez nem éppen optimális helyzetet eredményez. A Tárcaközi Bizottság által végzett koordinációval javult a helyzet, de alapvetően nem oldódott meg a probléma.
- Hogyan alakult a parlagfű mentesítés a gyakorlatban, és milyen változásokat eredményezett az erre vonatkozó jogszabályok 2008. szeptemberi módosítása?
A jelenlegi helyzetről tudjuk, hogy a parlagfű pollen 80%-a a külterületekről kerül a levegőbe és ezzel kerülnek érintkezésbe a betegek. Ez azt mutatja, hogy a mezőgazdasági területeken való parlagfű elterjedés döntően meghatározza a parlagfű pollenkoncentráció mértékét. Ennek a területnek az FVM és területi szervei a fő gazdája. Az „eredmények” azt mutatják, hogy van még bőven tennivaló a külterületi parlagfű-mentesítésben.
Ehhez képest belterületen az önkormányzati hatósági eljárások száma több évre visszamenően jelentősen nőtt, átlagban évi 50%-kal. Tehát volt egy folyamatos, töretlen fejődés a belterületi hatósági munkában egészen 2008. szeptemberéig. (Ekkor változott a jogszabály, az Élelmiszerlánc törvény (2.) képezi az eljárások alapját, az ide vonatkozó Kormány rendelettel (3.) együtt.)
A korábbi jogszabályokhoz képest az itt bevezetett legjelentősebb módosítás az, hogy meghagyta a jegyző hatáskörét a parlagfű felderítésében, a dokumentálásban és a közérdekű védekezés elrendelésében, viszont a bírságolást áthelyezte az MGSZH (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) Talaj - és Növényvédelmi Igazgatóságaihoz.
Ez a módosítás azt eredményezte, hogy az idén nagymértékben lecsökkent a belterületi bírságolások száma.
- Alá tudja ezt támasztani konkrét számokkal is?
Igen, a számok magukért beszélnek. A tavalyi évben – 2008. augusztus 17-ig, - a régiónkban belterületen 191 db bírságról szóló határozat született, míg az idei évben ugyaneddig az időpontig a bírságolásra az Fővárosi és Pestmegyei MGSZH Növény és Talajvédelmi Igazgatósága részére küldött határozatok száma összesen 47 db, és ezek nagy része eljárási hiba miatt alkalmatlan a bírságolásra.
A jogszabály módosítás legfőbb problémája tehát az, hogy megtörte – elsősorban a nagyobb településekre jellemző - a belterületi parlagfű hatósági eljárás – ezen belül a bírságolás - évről-évre növekvő számát és mértékét. Az önkormányzatoktól elvette azt a forrást, ami a munkájukat sok esetben ösztönözte, ami évről évre növekvő bevételt jelentett számukra.
- Milyen egyéb dolgokat tart még fontosnak elmondani?
Az egyes létesítmény fenntartók és üzemeltetők parlagfű mentesítésre fordított kiadásai sok esetben túlzóak, az ide sorolt összegek nem mindig a valós helyzetet mutatják, (benne vannak pl. a parkosításra, vagy egyéb dolgokra fordított költségek is), ezzel valahol becsaphatjuk magunkat, és „kipipáltnak” vesszük a feladatot.
Jó törekvésnek tartom a Tárcaközi Bizottság intézkedési tervében megfogalmazott, a tarlókon történő parlagfű irtás kiemelten való kezelését. Ebben a kérdésben nagy a Földhivatalok felelőssége, sokat tehetnek a külterületi parlagfű a felderítésben.
A Jövő Nemzedékének ombudsmanja nemrégiben vizsgálatot folytatott a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatban és felvetette, hogy a kormány esetleg Kormánybiztos kinevezésével segíthetné a munkát. (4.) Ez a megoldás is csak akkor hozhatna érdemi változást a területen, ha a megfelelő eszközöket is (hatáskör, költségvetés, stb.) megkapná hozzá.
- Az Ön tapasztalatai szerint milyen eszközökkel lehetne leginkább javítani a hatékonyságot?
1, Az erőforrások koncentrálásával (hatáskör, pénz, stb.).
2, A teljes eljárás kerüljön egy kézbe (megfelelő jogszabály módosítással).
3, Önkéntes jogkövetés elérésével
- A jelenlegi ill. a mindenkori hatályos jogszabályok betartatása és betartatása,
- A bírságolás mellett pozitív ösztönzési formákat is ki lehetne alakítani (pl. esetleg az osztrák hó eltakarítás mintáját követve adókedvezményt kaphatnának a földtulajdonosok a parlagfű mentesítésre költött összegekre).
4, A koordinációs jogkörök megerősítése (a Tárcaközi Bizottság és a Régiók szintjén
egyaránt).
5, Csapatmunka, vagyis közös gondolkodás, terezés és megvalósítás a folyamat különböző
szereplői között.
