Aki ügyes volt megduplázhatta a pénzét
Olcsón szabadultak meg a nagybefektetők az értékpapírjaiktól tavaly ősszel. A hazai kisbefektetők viszont ráéreztek a nagy nyereség lehetőségére: jól bevásároltak, sokat kerestek.
Hogyan mozogtak az értékpapírok a magyar tőzsdén? A gazdasági válság miként is befolyásolta a részvények árfolyamát?
Hogyan tudnak a vállalatok pénzekhez jutni az értékpapír piac segítségével?
Egyebek mellett ezekről is szó esett azon az előadáson, amelyet Tóth Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgató-helyettese tartott szerdán Kecskeméten, a Petőfi Népe Üzleti Klubjában.
Megdőlt tavaly ősszel a papírforma. A tankönyvekben új fejezetet is lehet írni arról a magyarországi történetről, ami a válság kitörése után megfigyelhető volt a tőzsdén, derült ki a szakember előadásából. Egy válságos helyzetben általában ugyanis a nagybefektetők járnak jól, míg a családi megtakarításokat fialtatók gyakran buknak. Az előbbiek ismerve a pénzpiacok hektikus változásait, többnyire olcsón veszik meg egy-egy cég részvényeit, s drágán értékesítik. Az utóbbiak többnyire később reagálnak a helyzetre. A családi befektetők drágán vesznek s veszteséggel szabadulnak meg az értékpapíroktól. Ez most megfordult. A külhoni nyugdíjalapok, egyéb intézményi befektetők, ahogy októberben a válság híre végig söpört a világon, a nagy magyar cégek – MOL vagy az OTP – részvényeitől gyorsan megszabadultak. Azok árai lezuhantak. A kisemberek, akik bíztak a hazai vállalatok jövőjében viszont alaposan bevásároltak a tőzsdén. Tóth Attila elmondása szerint aki jó időben adott megbízást a brókerének, az minimum megduplázta a befektetését.
(Az OTP papírok esetében akár meg is háromszorozhatta a pénzét - a szerző.)
A tőzsde az a hely, ahol nagy vagyonok cserélnek gazdát. De arra is jó terep, hogy ha egy cég ha növekedni akar, akkor itt papírok kibocsátásával tőkét szerezzen.
Ugyanakkor az országok értéktőzsdéi egy fajta gazdasági barométer szerepét is betöltik. A befektetők számára ad olyan információkat, amelyek alapján megítélik az egy-egy ország helyzetét. Ez a magyar tőzsde esetében nem teljesen igaz. Nálunk ugyanis csak 45 cég papírjai forognak, s ezek a vállalatok csak a hazai bruttó össztermék 20-30 százalékát adják, így nem teljes a kép.
Másrészt tavaly, bár a hazai társaságok igen jól teljesítettek, a megítélésük a nyereség ellenére is elmaradt a vártnál, a válságnak köszönhetően.
A Közép-Kelet Európai térség iránti bizalom megingott
A pénzügyi befektetők amikor arról döntöttek, hogy megszabadulnak az értékpapíroktól nem foglalkoztak azzal, hogy a hazai vállalatok éppen nyereségesek avagy sem. A milliárdok mozgatásával megbízott brókerházak, alapkezelők számára az első szempont a krízios által érintett térség, majd az ország helyzete volt a mérvadó. A Közép-Kelet Európai térség iránti bizalom - bár korábban az itteni tőzsdék papírjai emelkedtek - megingott. Ezen belül Magyarország megítélése különösen rossz volt. (Mint ismeretes tavaly az ország csaknem a fizetésképtelenné vált a válság eredményeként.)
A bizalom elszállt, a pénzek kiáramlottak az országból, a forint árfolyama hatalmasat zuhant, a nemzeti valutánk meggyöngült.
A vezérigazgató-helyettesbizalmi tőkével kapcsolatban egy érdekes történtet mondott el. Az egyik vállalat két tulajdonosa a tőzsdére vitte a cégét. Ugyanakkor nem kereskedtek a papírjaikkal. Nem kívántak tőkét bevonni. A BÉT-re történő belépés jelentős sajtó nyilvánosságot hozott a társaságnak. Kiszámolták, hogy annyi hír, interjú, tudósítás jelent meg róluk, mintha 50 millió forintot költöttek volna az újságokra.
Az ismertség következtében megnőtt a cég iránti bizalom, egyre több megbízást kaptak. Rájöttek, hogy a vállalat, csak akkor tud eleget tenni a megbízásoknak, ha közben növeli a méretét.
Így nem volt mit tenni, a részvények egy részét piacra kellett dobniuk. Azaz a tulajdonosok mellett, másokat is be kellett vonni a tulajdonosi körbe.
Kérésre válaszolva az előadó elmondta, hogy bár a gazdasági válság még nem ért véget, a részvény piacok már a fellendülést jelzik. Ennek nem sok köze van a reálgazdasághoz. Rengeteg lekötetlen pénz van a piacokon. Ezek nagy része olyan bankó, amelyeket az államok a pénzintézetek megsegítésére juttattak a bankokhoz. Ezeket fektetik most értékpapírokba. Ez önmagában nem lenne baj, ha a vállalkozások kaphatnának hitelt a termeléshez. A bankok azonban csak nehezen adnak kölcsönöket a gazdasági válságra hivatkozva. A gazdaság fejlődése pedig nem tud beindulni, mert a cégek egy részének nincs elég forgóhitele, a pénzintézetek ugyanis nem hajlandók kockázatot vállalni.
Az előadás után, a vendégek a Kecskeméti Géniusz Étterem és Kávéház finomságait fogyaszthatták.