XVI. Benedek: A szépség kivételes Istenhez vezető út
„Amikor a hit találkozik a művészettel, mély összhang valósul meg, mivel mindkettő Istenről képes és akar szólni, láthatóvá téve a Láthatatlant.” XVI. Benedek pápa a szerdai általános kihallgatáson mondta ezt, amikor a művészekkel való szombati találkozásáról szólt. Az egyetemes kultúra legmagasabb fokú művészi kifejezéseinek egyikét, a katedrálisokat említette, amelyek „a keresztény középkor valódi dicsőségei”. A pápa szólt a román stílusú székesegyházak kivételes ismertetőjegyeiről, akárcsak a gótikus templomokról, amelyek valódi, kőből épült Bibliák.
A román stílus tartósságot és lényegre törést hordoz, a gótikus templomok pedig dinamizmust hordoznak magukban. Építészeti vonalaik a lélek Istenhez való törekvését jelenítik meg. A vallásos építészet eme újjászületésének számos tényezője volt – mondta a pápa, mindenekelőtt a szerzetesség lelki lángolása. A templomban a hívek egy más dimenzióba léptek be, hitre való nevelést kaptak, és megízlelték „az örök boldogság elővételezését a liturgiában”. A román és a gótikus művészet megérthetetlen ma, ha „nem tartjuk szem előtt az őket inspiráló vallásos lelkületet” – zárta beszédét XVI. Benedek. Ezek az épületek arra emlékeztetnek, hogy „a szépség útja kivételes és vonzó mód arra, hogy megközelítsük Isten misztériumát”.
