Február 21. szerda, Eleonóra
Hírek, események 2007. szeptember 30. 23:10

DR. BÁBEL BALÁZS, ÉRSEK SZENTELTE FÖL A MŰKERTI TEMPLOMOT

Képgaléria
DR. BÁBEL BALÁZS,  ÉRSEK SZENTELTE FÖL  A MŰKERTI TEMPLOMOT
Mintegy 1500 hívő jött el ma délután a műkerti Assisi Szent Ferenc Templomhoz, hogy együtt örüljön, énekeljen és mondjon hálát az egyház papjaival a csodálatos szakrális épületért és legyen jelen amikor az Úr valóságos teste és vére, a zsoltárok hangjától kísérve megérkezik Isten újabb, földi otthonába. A látványos, nagyon szép ceremónián Dr. Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskemét-i érsekkel tizennégy paptestvér koncelebrált. A metropolita a következő szentbeszéddel ajánlotta az Úrnak és a híveknek az új, nyolcvan millió forintos költséggel megépült csodálatosan szép épületet.
Dr. Bábel Balázs érsek szentbeszéde a Kecskeméti Szent Ferenc kápolna szentelési szentmiséjében. FŐTISZTELENDŐ PAPTESTVÉREK! POLGÁRMESTER URAK! TEMPLOMÉPÍTŐK! TESTVÉREGYHÁZAK KÉPVISELŐI! KREISZTUSBAN SZERETETT TESTVÉREIM! A legtalálóbb választás volt, amikor ennek a templomnak védőszentjéül Assisi Szent Ferencet választották. Azért, mert soha olyan időszerűsége nem volt a környezetvédelmének, mint a mai időkben, és mint tudjuk, ő a védőszentje a teremtett világnak. Szent Ferencnek, a békés egyszerű középkori diakónusnak még a nem-keresztény vallások között is óriási a tisztelete. 1986-ban először a történelemben a világvallások Assisiben, II. János Pál pápa hívó szavára összejöttek, hogy a világ békéjéért imádkozzanak. Assisi Szent Ferencet október 4-én ünnepli egyházunk, ezért is a hozzá közel eső napon szentelem fel ezt a kis templomot. Ez a templom külsejében hasonlít Assisi templomára. Ha valaki ott járt, akkor észre fogja venni, hogy mintha utánérzete lenne Kecskemét Műkertjében ez a templom. A legalkalmasabb helyen épülhetett fel, ezért köszönetet mondok, hogy biztosították ezt a helyet, ott ahol zöld övezete van a városnak, még állatkertje is van, hiszen Assisi szent Ferenc nagyon szerette még az állatokat is. Egy álom és egy látomás kapcsolódik a templom kapcsán Assisi szent Ferenchez. Amikor egy viharos ifjúság után megtért, és úgy érezte, föl kell hagyni korábbi bohó életével, akkor elment Assisi külső részébe, egy romos templomhoz, ami korábban Szent Damján templom volt. Ott imádkozott, és egy látomásban Isten megszólította: �Ferenc! Építsd fel templomomat!� � Ő ekkor először azt hitte, hogy csak egy templom restaurálásáról van szó, rendbehozataláról egy régi épületnek. Lassan világosodott meg előtte, hogy itt sokkal többről van szó. A válságba került középkori Egyháznak Ő lett a megmentője evangéliumi életével és ferences társaival. Olyan óriási volt a kisugárzása, hogy mindenkire a kor követelődző eretnekségeire is gyógyírként hatott. Ez a látomás egy álommal kapcsolódott, mert abban az időben is, mint manapság, szerzetesrendet csak a pápa hagyhatott jóvá. Azokkal az egyszerű, tanulatlan testvéreivel, mint afféle kolduscsapat elment Rómába. Szinte be sem akarták oda engedni, hogy miféle társaság ez. El is küldték őket első alkalommal, hogy ilyeneknek itt helye nincs a pápai udvarban. S a pápa álmában azt látta, hogy a Lateráni Bazilika omladozik. Az volt a pápák temploma, igazában ma is az a pápa temploma, a Szent Péter Bazilika később épült. Jön egy kis emberke, aki neki támasztja a vállát, és a templom nem dől össze. A pápa, amikor fölébredt, rájött arra, hogy az Egyház megmentéséről van szó az evangéliumi életformával. Ezért is olvastuk Szent Pál apostol leveléből azt a részt, ahol azzal dicsekedett, hogy Jézus Krisztus sebeit is és életformáját ő követi, viseli Krisztus jegyeit magán. Köztudott, hogy Assisi szent Ferenc stigmatizált szent volt, megkapta azokat a sebeket időnként, amiket Jézus a kereszten szögek átverése által elszenvedett. Szent Ferenc csodát művelt, a maga egyszerűségével és szegénységével. Nem is volt pap, diakónus volt, így mintegy félig a hívek közé tartozva mutatta meg azt, hogy az életszentség útja mindenkire vonatkozik, és mindenki szentté válhat. És Szent Ferenc csodálatos naphimnuszában a róla elterjedt szép legendákban mind azt bizonyítja, hogy Isten dicsőségét meglátta a napban, a felhőben, fákban, minden természeti szépségben, és áldotta érte az Urat. Ma ennek óriási időszerűsége van, mert a környezetünk amelyben élünk, olyan veszélyeztetett, mint soha a történelmünkben. És ha nem fog össze az emberiség, akkor nem lesz iható vize, lélegezhető levegője, és nem lesz körülötte természet, mert az ipari civilizáció és az ember mohósága mindent kipusztít. Legutóbb, Szentatyánk Ausztriában erről is beszélt. Hogy a természetet óvnunk kell. Isteni parancs! De mi csak azt szoktuk idézni a Teremtés könyvéből, hogy az Úr azt mondta: �Hajtsátok uralmatok alá a Földet!� � De ott van: �Rábízta Ádámra a Paradicsomot, hogy az őrizze. Nekünk őriznünk kell a teremtett világot, hogy ne csak nekünk, hanem az utánunk következőknek is élhető tér legyen. Mennyit vétünk a teremtett világ ellen. Még egy ember is sokat tud véteni, amikor fölgyújtják az erdőket, lopják a fát, tönkreteszik a vizeket és egyáltalán szemetelünk. Mindenütt, amerre megy az ember, ott van a szemét az utakon és az utcákon. És a külső rendetlenség az a belső rendetlenségnek a jele. Mert kivetíti az embert, a maga kuszaságát és szétzilált lelki állapotát. Ami ott van a depresszióban, a frusztrációban, a másik ember eltaposásában, aminek nap mint nap tanúi vagyunk. Éppen ezért a természet védelme és szeretete evangéliumi parancsa visszahat ránk. Nagyszebenben volt a keresztények találkozója európai szinten, azt határozták, hogy legyen minden október 1-e, és 4-e között imádság az egész keresztény világban a természet védelméért és szeretetéért. Ilyen templomot adunk át, amely ebben a szép természeti környezetben erre is figyelmeztet. A templom azonban egy még nagyobb lelki templomnak is a jelképe. Jézus Krisztus Egyháza is templomhoz hasonlítható Szent Pál nyomán, mi több, az egyes ember is. Legyünk mindannyian a Szentlélek templomává, - mondja az Apostol. Tehát itt egy külső és egy belső feladatról van szó, amelyre ez a templom jelkép számunkra. A benső megtisztult lélek erejével gondoskodjunk és őrizzük a teremtett világunkat. Mi új eget és új földet várunk, - olvassuk a Jelenések könyvében. De az a föld azoké lesz, akik ezt a földet is megbecsülik. Hiszen oda az új égbe és új földre a megváltottak jutnak. Ez �Kinyilatkoztatott Igazság�. Éppen ezért, a templom mindig természetfölötti vonatkozású is. Az ember a mindennapjaiból fölemeli lelkével az Isten felé. Mert a mi végső célunk az üdvösségnek elnyerése. Azon az úton, amelyen mi haladunk életünk folyamán egy-egy olyan felhívó jel, egy olyan stáció az életünkben, ahol erőt kapunk, ahol Istennel találkozhatunk, föltöltődhetünk abban, hogy a hétköznapokban embertársaink között a szeretet civilizációnak a munkásai lehessünk. Ebben a szentmisében hálát adunk a jó Istennek, köszönetet mondok mindazoknak, akik ezt a templomot megtervezték, építették, bármilyen módon hozzájárultak a fölépítéséhez. A templom igazi ékessége, ha abban élő emberek vannak mind többen, imádkoznak abban a templomban. Legyen úgy ez az Isten-háza, ne a múzeum szintjén őrződjék, hanem élő közösség töltse meg. Ne csak vasárnapról vasárnapra, hanem más alkalmakkor is. És akik a városból kijönnek, és már Kecskemét városa is egy forgalmas zsúfolt nagyvárossá vált, nyerjenek itt lelki fölüdülést. Örüljenek annak, hogy itt szép templom épülhetett, és a zsoltárossal együtt énekeljék, imádkozzák: �Szeretetem Uram házad ékességét!� Ámen. [Forrás: Dr. Bábel érsek]

Kövessen minket a Facebookon is!