SZENT FERENCRE EMLÉKEZTEK A MŰKERTVÁROSBAN
Képgaléria
A vasárnap délutáni fölszentelés után immár a harmadik alkalommal telt meg zsúfolásig az Assisi Szent Ferencről nevezett műkertvárosi templom. Ma az Egyház az egyháztörténelemnek egyik legkiemelkedőbb személyét ünnepli. - tudtuk meg a szentmisén. - Szent Ferencre emlékeznek , aki összesen 44 évet élt. 22 éves volt, amikor kapva a belső sugallatot, másképpen kezdett gondolkodni. KRISZTUS TÖRVÉNYEI SZERINT! Vagy 4 esztendeig tartott, amíg megtalálta az utat,...
....amelyet Isten neki készített. 18 éve maradt hátra. Életének valami egészen sajátos titka volt: az hogy élete kedves legyen Jézus Krisztus előtt, és hogy ő tudja minél jobban követni őt, minél hasonlóbbá váljék hozzá. Ő azonban radikális formában követte, amelyiknek óriási kisugárzása volt abban az időben. Lelkiségében az volt: Istent csak Jézus Krisztuson keresztül tudjuk megmutatni, illetve Isten kinyilatkoztatta önmagát olyan emberi módon, amit mi is meg tudunk érteni. Ebből az következik, hogy őt kell szemlélni,őt kell követni. Ezt Ferenc megtette minden területen.
A ferences templomokban október 3.-án ismert egy sajátos szertartás, idegen szóval így nevezzük, hogy tranzitus, Szent Ferenc halálára való emlékezés, vagy ahogy mondani szokás, Szent Ferenc boldog halálának az emlékezete.
Ebben felidézik Szent Ferenc halálát. Életének két utolsó évében nagyon sokat szenvedett a rendalapító. Különböző betegségei voltak. Próbálták a testvérek gyógyíttatni, vitték Peruggiába, Sienába, ahol pápai orvosok voltak, nem tudták meggyógyítani. Érezte Szent Ferenc halálának a közeledtét, és ennek kiemelkedő része volt, hogy a Naphimnuszához akkor még egy versszakot költött, amelyikben áldotta Istent a halál nővérért. Így tekintett a halála elé. Ebben az időben volt olyan időszak is, amikor lelki sötétség nehezedett rá, de ezen is túljutva folyton énekelt, örömmel várta a találkozást Jézus Krisztussal.
Életrajzírója Celanoi Tamás így írja le a szent halálát: majd kért kenyeret, megtörte, és szétosztotta a testvérei között. Így készült a halálra, meghagyva, hogy a legnagyobb egyszerűséggel történjen a ravatalozása. A szegény Krisztushoz legyen hasonló. Többször is énekelte, és énekeltette a 141. zsoltárt, amelyik így kezdődik, hogy "Hangos szómmal az Úrhoz kiáltok ...". Amikor október 3-án este ezt énekelték, az utolsó verseknél elszenderedett.
ASSISI SZENT FERENC
Egy 24 éves itáliai posztókereskedő 1205-ben felismeri, hogy a hírnév és gazdagság bensejében feszülő vágyának addig nem is sejtett beteljesülését kínálja Isten, aki Fiában, Jézus Krisztusban értünk szolgává és szegénnyé lett. Őt imádva, egyházában Őt ünnepelve, az embereknek Őt hirdetve és a szegényekben Őt szolgálva minden kincs az övé - ezért élhet szegénységben, tulajdon nélkül és tisztaságban.
Ez a felismerés megváltoztatja Ferenc életét. "Elhagyja a világot" - hogy a világ Teremtőjének és Megváltójának éljen. Hirdeti, hogy egyetlen Atyának vagyunk a gyermekei mindnyájan, egymásnak pedig testvérei Krisztusban. Három évvel később társak csatlakoznak hozzá, létrejön körülötte a fraternitas, a testvéri közösség. Közös életeszményük a minoritas: kisebbnek lenni mindenkinél, nem uralkodni senkin, ahogy Krisztus is mindenki szolgája lett.
Az egyház elismeri őket, mint szerzetesi közösséget, mint a KISEBB TESTVÉREK RENDJÉT (Ordo Fratrum Minorum). Ennek jele a pápai bullával jóváhagyott életszabály, a regula 1223-ból.
Amikor Ferenc 1226-ban, 45 évesen meghal, követői már több ezren vannak. Rendtartományokra, provinciákra oszlanak, Angliától a Szentföldig. 1228-ban pedig magyar földre is eljutnak az első ferencesek.
ÉLETE ÉVSZÁMOKBA SZEDVE:
1181 végén - megszületik Assisiben. Anyja a keresztségben a János nevet adja neki, de apja, francia kereskedelmi útjainak egyikéről hazatérve, Francescóra változtatja azt.
1187 - Szaladin egyiptomi szultán elfoglalja Jeruzsálemet.
1196 - Ferencet felveszik a kereskedocéhbe, és leteszi a hubéri esküt.
1198 tavaszán - Assisi lakói megostromolják és lerombolják a császári hatalmat jelképező Rocca várat. Ferenc valószínűleg ott szorgoskodik a falbontásban.
Jan. 8.: III. Ince pápa megválasztása.
1199-1200 - Polgárháború Assisiben, majd a kommuna megalakítása a városban.
1202 november - Háború Perugia és Assisi között. Ferenc fogságba esik.
1203 - Ferenc betegen szabadul a fogságból és visszatér Assisibe.
1204 - Elhúzódó betegsége.
1205 tavaszán - Csatlakozni akar a keresztesekhez. Fölfegyverkezik és elindul, de Spoletóban egy látomás visszatéríti Assisibe. "Ferenc, ki a nagyobb: az úr vagy a szolga? Akkor miért nem az úrnak akarsz szolgálni?" - Ferenc rendszeresen és hosszan imádkozni kezd.
1205 végén - San Damiano templomában a Megfeszített szól hozzá: "Menj és építsd fel egyházamat, mely, mint látod, romokban hever.
1206 tavasza - a püspök előtt Ferenc mindenét, még ruháit is visszaadja apjának
1206 nyarától 1208 februárjáig - Assisi környékén felújít három romos templomot: San Damianót, a Szt. Péter kápolnát és a Porciunkulát.
1208. február 24. - Az evangélium hallgatásakor felfedezi hivatását az evangéliumi életre. Ruházatát habitusra és kordára cseréli. Elkezd prédikálni. Nyolc társa lesz.
1209 - Rövid életszabályt ír, amit III. Ince jóváhagy számukra. Letelepednek a Porciunkulában. Ferenc kialakítja sajátos életformáját, amelyben a prédikációs utak a hosszú magány időszakaival váltakoznak, de mindkettő a testvéri közösség keretében.
1212 Virágvasárnapján Chiara di Offreduccio elhagyja szülői házát, és Ferenc "felfogadja őt az engedelmességre": Klára szerzetesi életet kezd egy kolostorban, Ferenc tanítása alapján imádkozik, nincstelenül él. Ő és követői lesznek a "II. Rend", a "Szegény Úrnők", a klarisszák.
11215 novemberében Ferenc részt vesz Rómában a IV. Lateráni Zsinaton.
1217 pünkösdjén Ferenc útnak indítja az első testvéreket az Alpokon túli országokba. (Európa ebben az évben vonul keletre, keresztes hadjáratra.)
III. Ince pápa halála.
1219 őszén Ferenc is elmegy a Szentföldre. Bejut Melek-el-Kamel szultánhoz, és párbeszédet folytat vele. "Láttuk ennek a szerzetnek az első alapítóját és magiszterét, akinek mint legfelsőbb priornak mindenki más engedelmeskedik, az egyszerű és műveletlen embert, aki Isten és emberek előtt kedves, és akit Ferenc testvérnek hívnak, aki amikor a keresztények Egyiptomban, Damiettánál táborozó seregéhez érkezett, a lélek heves mámorában az egyiptomi szultán táborába sietett, semmitől se félve, csak a hit pajzsával felvértezve. A szaracénok útközben elfogták. "Keresztény vagyok" - mondta nekik, "vezessetek uratokhoz." Odavezették a szultánhoz. Ez a kegyetlen fenevad meglátta őt, de Isten emberének pillantása egészen megszelídítette. Több napon keresztül hallgatta rendkívüli figyelemmel, ahogy neki és övéinek hirdette Krisztus hitét. A szultán azonban attól félt, hogy saját seregéből egyesek, akik szavára megtérnek az Úrhoz, átállnak a keresztények seregébe. Így elrendelte, hogy teljes tiszteletadással és megfelelő biztosítással vezessék Ferencet egészen a mieink táboráig. Végül így szólt hozzá: "Imádkozz értem, hogy Isten méltóztasson kinyilatkoztatni nekem, milyen törvény és milyen hit van leginkább az ő tetszésére." - Jacques de Vitry püspök (maga nem ferences) írja Historia Occidentalis c. művében, valamikor 1221 szeptembere előtt.
1220 nyarán visszatér Itáliába. Lemond a rend vezetéséről. A pápától bíboros protektort kér, aki Rendjét az egyház részéről felügyeli. Visszatérésében betegsége is szerepet játszott: gyomor- és májbetegségben szenved.
1221 Pünkösdjén a káptalan elfogadja az "Első Regulát" A káptalanon újabb testvéreket küldenek misszióba az Alpokon túlra.
1223 Mielőtt a pápa még jóváhagyná ezt, Ferenc új regulát szerkeszt, amelyet a káptalan elfogad, III. Honoriusz pápa pedig november 29-én bullával jóváhagy. Karácsonykor Greccióban felidézi Jézus születését, megrendezve a betlehemi éjszakát. Innen ered az éjféli mise és a karácsonyi jászol-állítás szokása.
1224. szeptember 14-én Ferenc La Verna hegyén hosszantartó imádság és böjt után a Krisztus kínszenvedésének jegyeiben, a stigmákban részesül.
1225 Betegsége súlyosbodik, szembaja lesz. Szenvedése közepett az üdvösség bizonyosságát kapja. Ilyen állapotban írja a Naphimnuszt. Többször is próbálkoznak gyógyításával, kevés sikerrel.
1226 májusában megírja a Végrendeletet. Halála közeledtét érezve visszatér a Porciunkulába, ahol október 3-án meghal. Másnap, 4-én eltemetik a Szent György templomban, Assisi városában.
1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatja Ferencet.
1230. május 25-én földi maradványait átviszik a tiszteletére épített bazilikába (San Francesco).
