Kecskeméti szégyen: a vetési varjak nem adják föl

A 2oo9. év madara, a vetési varjú tavaly halálra ítéltetett Kecskeméten. Előbb a jószívű, nyájas protestánsok indítottak véres csatát a temetőjük szomszédságában levő Európában is ritkaságnak számító, varjúország ellen. Persze nyertek - legalábbis földi értelemben. A fekete bölcseknek fiókáikkal menniük kellett, a levesbe. Később, a dicsőséges - református-sikerekre hívatkozva, a széchenyivárosiak lázadtak az áttelepült tollasok ellen. Mintha minden gondjuk megoldódna a károgók távoztával. Ők is sikeresen protestáltak. Csakhogy, ezek a varjak kemény ellenségnek bizonyultak. Úgy tűnik - látjuk a lelkes készülődést a részükről - hogy a vetési féregevők (védett és hasznos madarak egyébként) visszaköltöztek/nek a Március 15.-e útra és a protestáns temetőbe is. Most aztán megint lehet újra kezdeni a nemes csatát... Hajrá presbitérium! Nagytiszteletű urak! Ritkítsuk a teremtett világunkat.... Vágjuk, magunk alól/alatt a fát... Ha a csata összesítését vizsgáljuk: gratulálhatunk magunknak, jól állunk. Ma már csak flakonos vizet ihatunk és a maszkokat is - a sétához - készítik már ügyes vállalkozók, komoly banki segítséggel.