Napi evangélium - „Mi bajod velem, Jézus, a magasságbéli Istennek Fia?\"
Képgaléria
2010. február 1. – Hétfő
Jézus és tanítványai áthajóztak a Genezáreti-tó keleti partjára, a gerázaiak földjére. Amint Jézus kiszállt a hajóból, a sírok felől egy tisztátalan lélektől megszállt ember futott feléje. A sírboltokban lakott, és még láncra verve sem tudták féken tartani. Sokszor megbilincselték és láncra verték, de a láncokat eltépte, és a bilincseket összetörte. Senki sem bírt vele.
Éjjel-nappal a sírboltokban és a hegyekben tanyázott, folyton kiabált, és kövekkel ütötte-verte magát. Amint messziről meglátta Jézust, odafutott. A földre vetette magát előtte, és hangosan így kiáltott: „Mi bajod velem, Jézus, a magasságbéli Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj!” Jézus ráparancsolt ugyanis: „Tisztátalan lélek, takarodj ki ebből az emberből!” Erre Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Azt válaszolta: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.” Nagyon kérte Jézust, hogy ne űzze el őket arról a vidékről. Akkor éppen egy nagy sertéskonda legelészett ott a hegyoldalban. A tisztátalan lelkek azt kérték Jézustól: „Küldj minket a sertésekbe, hogy megszálljuk azokat!” Jézus beleegyezett. Akkor a tisztátalan lelkek kimentek az emberből, és megszállták a mintegy kétezer sertésből álló kondát. A sertések a hegyoldalból a tóba rohantak, és a vízbe fúltak. Őrzőik erre elfutottak, hírét vitték a városba meg a tanyákra. Az emberek kitódultak, hogy megnézzék, mi történt. Jézushoz érve látták, hogy az, akit az imént még egy légió tartott megszállva, most felöltözve, ép ésszel ül előttük. Erre megdöbbentek. A szemtanúk elmondták nekik, hogy mi történt a megszállottal és a sertésekkel. Ekkor kérlelni kezdték Jézust, hogy távozzék a határukból. Amikor Jézus hajóra szállt, az imént még megszállott kérte, hogy vele mehessen. Ő azonban nem engedte, hanem így szólt hozzá: „Menj haza tieidhez, és mondd el nekik, hogy milyen nagy dolgot művelt az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!” Az el is ment, és Dekápolisz környékén elhíresztelte, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus. Ezen mindenki elcsodálkozott.
Mk 5,1–20
Elmélkedés:
A mai evangéliumi szakaszban talán kissé meglepődve olvassuk, hogy a gonosz lelkek mennyire jól ismerik Jézust. Tudják, hogy kicsoda, s ezért a „magasságbeli Isten Fiának” nevezik. Csodálkozásunkat az váltja ki, hogy az emberek viszont oly nehezen ismerik fel, hogy Jézust a mennyei Atya küldte. A názáretiek kételkedve fogadták, ellene fordultak, s mások is hitetlenkedve fordulnak el tőle. Még a tanítványok is csak lassan, hosszú idő múlva ismerik fel, hogy ki valójában a Mesterük. A gonosz lelkek jól ismerik Jézust és az ő isteni hatalmát, s tisztában vannak vele, hogy Jézus ereje nagyobb, mint az övék. Mert Isten szabadító ereje nagyobb, mint a gonosz léleké, aki ártani akar az embernek. Ez az isteni erő nekünk is megváltást hoz.
© Horváth István Sándor
