December 10. vasárnap, Judit
Hírek, események 2007. november 8. 10:34

Katona József Napok

Katona József Napok
(KOVY) Megkezdődött Kecskeméten a Katona József Napok rendezvénysorozata. A Forrás Irodalmi estje után pénteken délelőtt a Katona József Gimnázium ünnepli fennállásának 60. évfordulóját a Katona József Színházban. Ugyanezen a napon a Katona József Könyvtárban 17 órakor kezdődik a Bánk Bán bemutató (1833) című rendezvény, szombaton és vasárnap pedig több szobornál is koszorúznak. Vasárnap (a születésnapon) 11 óra 30 perckor az önkormányzat tart megemlékezést a Katona József téri emlékhelynél. Jövő szerdán a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban felolvasó versenyt rendeznek, pénteken pedig Heltai Nándor képekkel, hangfelvételekkel illusztrált előadását hallgathatják meg az érdeklődők a Katona József Emlékházban. Ugyanitt kiállítás nyílik Bánk bán színházi plakátokból, a Katona József Könyvtár pedig Bánk bán kiadásokat mutat be gyűjteményéből...
KATONA JÓZSEF (1791-1830) A nagy nemzeti drámák megalkotója, aki nem érhette meg művének sikerét és az elismerést. Életéről nagyon keveset tudunk. Halk zárkózott ember volt. Értékeit még környezete sem vette észre. ÉLETE: Kecskeméten született, iparos családból. Apja takács, és ő az egyetlen a családban, aki tanul, de nem nem fordít hátat szüleinek. Apja a Piarista Gimnáziumba íratja Kecskeméten, Szegeden és Pesten. Ugyanitt filozófiát kezd tanulni majd átmegy jogra és azt befejezi. Sokat jár ebbe a színházba (fordít, színészkedik). Szerelmes a fiatal Széppataki Rózába, későbbi Dérinébe. Ismeri és tanulmányozza Shakespeare műveit. 1814-ben pályázati felhívás jelenik meg a kolozsvári "Erdélyi Múzeum" című újságban, amelynek a szerkesztője Döbrentey Gábor. A pályázatba történelmi tárgyú tragédiát kérnek. Katona elküldi a Bánk Bánt, de a mű nem kerül a pályaművek közé. Ügyvédi vizsgát tesz, de összeköttetés híján nem tud érvényesülni. A szülők hívására 1820-ban visszamegy Kecskemétre, alügyész majd ügyész lesz. Az írást is lassan kezdi abbahagyni, mert az elhallgatás sérti. "Ha a madár látja, hogy hasztalan esik szárnyalása, élelem után néz és elhallgat". Kapcsolatot teremt Kisfaludy Károllyal, de nem lesznek barátok. Nem keresi a barátságot sem Kölcseyvel, sem Kazinczyval, sem Berzsenyivel. Műve 1820-ban megjelenik nyomtatásban, de az irodalmi közvélemény csak a 30-as években vesz tudomást róla. Első méltatói: Erdélyi János, Vörösmarty Mihály, Gyulai Pál és Arany János. A művet Erkel Ferenc zenésíti meg. Kecskeméti tartózkodása alatt megírja Kecskemét történelmét. 1830-ban hivatalába menet összeesik és szívrohamban meghal.

Kövessen minket a Facebookon is!