Június 17. hétfő, Alida, Laura
Hírek, események 2007. november 9. 10:49

Bajnai Gordon: Az alapoktól kell újjáépíteni a magyar sportot!

Bajnai Gordon: Az alapoktól kell újjáépíteni a magyar sportot!
(RA) – Szeptember végén új sportlétesítménnyel bővült Kiskunfélegyháza. Mint arról honlapunk beszámolt: az 5000 négyzetméter beépített területű, 1500 ülőhellyel rendelkező KÉSZ Aréna Kiskunfélegyházi Városi Sportcsarnok úgynevezett PPP-rendszerben, vagyis magántőke bevonásával valósult meg. A magyar állam 800 millió Ft-tal járul hozzá a 5,5 milliárd Ft összköltségvetésű projekthez. Honlapunk az ünnepélyes avatási ceremónián is részt vevő Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési minisztert kérdezte a beruházásról.
Miként vélekedik az új sportcsarnokról? Hogyan tetszik Önnek az új létesítmény? Ez egy olyan létesítmény, amelyre biztos vagyok benne, hogy bármelyik város lakója büszke lenne, szerte az országban. Nem csupán építészetileg, de funkcionalis értelemben is tökéletesen megfelel a céloknak. Egy olyan értékkel gazdagodott a város, amely hosszú időre meghatározhatja a helyi sportéletet. Miniszterként miben látja a PPP-beruházások jelentőségét? Nem minden beruházás finanszírozására alkalmas ez a módszer. A kezdeti hibákból tanulva több helyen sikeresen alkalmazzák Magyarországon a PPP-t. Jelentősége abban rejlik, hogy egyes projekteknél a megvalósítás hatékonysága, de a forrásfelhasználás miatt is jobb, ha a közszféra háttérbe húzódik és átadja a terepet a magánszférának. Nagyon körültekintően és a többlépcsős, szigorú eljárásrendeket betartva szabad csak ugyanakkor alkalmazni ezt a formát. Úgy kell kialakítani a szerződéses rendszert, hogy a következő években az adófizetők polgárok se szembesüljenek aránytalanul nagy terhekkel. Fontos szempont az is, hogy a kivitelező fontos közszolgáltatásokat is magára vállaljon. Egyes kiskunfélegyházi vélemények szerint az említett konstrukció hosszú-hosszú évekre eladósítja a várost? Ön miként válaszolna ezekre a felvetésekre? Úgy érzem, ez a kérdés, mint oly sok minden, kicsit átpolitizálódott, de hogy ne bújjak ki a válaszadás alól: abban, gondolom az állítást megfogalmazók is egyetértenek, hogy szükséges volt ez a beruházás. Kétségtelen, hogy azok fogják adóik révén kifizetni a sportcsarnokot, akik valóban használják. Ahogy említettem korábban, ez nem jelenthet aránytalanul nagy tehernövekedést. Mindig olyan projektek megvalósítására vállalkozhat az adott település, amelyet hosszútávon, gazdaságilag is kielégítően fenn tud tartani. Amennyiben ez megvalósul, sikeres projektről beszélhetünk. Arról vannak-e előzetes becslések, hogy a 2007–2013 között felhasználható uniós forrásokból mekkora összeg költhető hasonló beruházásokra? Közvetlenül nem fordíthatók uniós források a versenysport támogatására, azonban az EU támogat olyan kiemelt társadalmi célokat, mint az esélyegyenlőség, a társadalmi kohézió, az egészségmegőrzés, melyek eléréséhez a sport, mint eszköz felhasználható. Meggyőződésem, hogy a sportot Magyarországon az alapoktól kell újraépítenünk, ezért kiemelném az OLLÉ Iskola Programot, amely a közoktatási intézményekben sportpálya létesítésére, sportudvarok létrehozására, és az arra épülő szolgáltatások megszervezésére irányul. Az, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv pénzügyi keretéből végül mennyi jut sportlétesítményekre elsősorban attól függ, hogy a fenntartók képesek-e olyan terveket kidolgozni, amelyek illeszkednek az uniós és hazai fejlesztési célokhoz. Önkormányzati miniszterként milyen további eszközökkel tudja támogatni a vidéki sportéletet? 2007-ben az önkormányzati és egyéb nem állami sportlétesítmények üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez 38.9 millió forint, a XXI. századi iskolai és önkormányzati sportlétesítmény-fejlesztési program keretében pedig 236.5 millió forint állami támogatásra nyílt lehetőség. PPP programjainkon 37 létesítmény (18 db tanuszoda, 18 db tornacsarnok és egy megyei multifunkcionális sportcsarnok) fog megépülni legkésőbb 2008. december 31-napjáig. Ezek közül 10 már üzemel és az év végéig további néhány létesítmény kezdi meg működését. Stratégiai szinten a vidék sportját a Nemzeti Sportstratégia segíti leginkább, amikor kiemelt célként fogalmazza meg a „Sportoló Nemzet”-té válást. A stratégia keretében például kistérségi sportmenedzsereket képzünk, a kistérségi táboroztatási program keretében idén 4-5000 gyermek vett részt, de egy modellkísérlet keretében komplex kistérségi szabadidősport programot is indítottunk. A „Mozdulj, Magyarország!” Program keretében idén 67 szabadidősportos eseményt támogattunk, ezek közül 50 vidéki helyszínhez köthető. Ezeken kívül részt vettünk olyan országos jelentőségű események szervezésében, mint például a Világ Gyalogló Nap, a Mozdulj, Balaton! Program, ahol 30 balatoni település strandján 27 412 fő sportolt, a Kihívás Napja, amely napon csak a kategória győztes településeken 154 000 fő sportolt. A „Tárt kapus program” keretében a meglévő sportlétesítmények hétvégi (esti) nyitva tartásának támogatásával lehetőség nyílik a különféle korosztályok, családok számára a sokféle sportolási lehetőségeket biztosító terek ingyenes igénybevételére. Kormányzati támogatással több civil szervezet segíti a vidék szabadidős sporttevékenységét. Ilyen a Magyar Diáksport Szövetség, amely több mint 300 000 tanulót ér el országszerte.

Kövessen minket a Facebookon is!