SEMJÉN ZSOLT A KDNP ELNÖKE NEHEZMÉNYEZTE, HOGY JOBB OLDALI VÁROSBAN ROMOKBAN ÁLL A NAGYTEMPLOM
Képgaléria
Az első, hogy az egyházi iskoláknak visszaállítsák az esélyegyenlőségét az állami iskolákkal szemben. Nem kívánnak privilégiumot az egyházi iskolák, de legalább ugyanannyit szeretnének kapni, mint amennyit minden más iskola.
Az Egyháznak visszajáró 10 milliárd forint adósságot visszakérik. Meg kívánják ismerni a valódi költségvetést, amelynek alapján lehet ütemezni az elmaradásokat. Mivel az Egyház közfeladatokat lát el, a kiegészítő normatívákat eszerint kívánják igényelni. Az Állami Számvevőszék személyi felelősségre vonást is kezdeményezett már ez ügyben, és bár Hiller István és Kiss Péter az Egyház álláspontját foglalta el, nem válaszoltak a költségvetési kérdésekre egyértelműen.
Végül rendet kíván tenni a megalakuló és a már megalakult „egyház” néven bejegyzett különféle egyesüléseknek, szervezeteknek a kérdésében. Elfogadhatatlan, hogy „egyház” néven bejegyzett különféle fiktív és hamis bűnözői csoportok igényeljenek pénzeket.
Zombor Gábor Kecskemét polgármestere felszólalásában kiemelte, hogy milyen nagy igénye van ma a társadalomnak az egyház lelki útmutatóira, mert a hitehagyottság egyre nagyobb méreteket ölt. Az egyházi értékek igen fontosak, beleértve az egyházhoz kapcsolódó civil szervezetek munkáját is. Szükség volna továbbá olyan pályázatok kiírására, melyek a műemlékek fenntartására irányulnak. Kiemelkedően fontos a kecskeméti Nagytemplom teljes felújítása. Az önkormányzat továbbra is támogatni kívánja az egyházat, mind értékteremtő, mind közösségépítő munkáiban, habár sajnos mostanában az erre felhasználható anyagi feltételek egyre korlátozottabbak.
Horváth Zsolt országgyűlési képviselő felszólalásában megköszönte mind szociális, mind egészségügyi vonalon az egyházi intézmények segítő tevékenységét, akikkel mindig szívesen dolgozik, mert hosszú távon is megbízható, magas színvonalú munkát végeznek. Olyan erőket is képesek mozgósítani, amelyeket más egyház nélküli szervezet nem tud. Kiemelten megköszönte a Máltai Szeretet Szolgálat és a RÉV munkáját. A jelenlegi létesítményeket szeretné még kibővíteni a jövőben a szenvedélybetegek átmeneti otthonával, aminek egyenlőre az anyagi és személyi feltételeit keresi.
Mák Kornél a helyi KDNP szervezet képviseletében szólalt fel. A Nagytemplom felújításának fokozott fontosságára hívta fel a figyelmet, mivel lassan már veszélyessé válik a templom állaga. Továbbá köszönettel adózott a KÉSZ és a Nők a Nemzet Jövőjéért dolgozóinak értékteremtő munkájáért. Egyúttal felkérte a meghívottakat kérdések feltevésére.
Farkas László érseki helynök úr felszólalásában megoldást kívánt kapni arra, hogy miképpen lehetne az iskolai hitoktatást hatékonyabbá tenni, hiszen a gyakorlat azt mutatta, hogy a gyermekeknek a hittan órákat az iskolák vezetői a tanítási nap végére helyezik, amikor a gyerekek már nem képesek figyelni, esetleg már haza is mennek.
Semjén Zsolt a megoldást a kötelező, de választható etikai illetve hitoktatást tartja megoldásnak a jövőben, amit meg is kívánnak valósítani az iskolákban délelőtti órák keretében, így védett időbe kerülne a hitoktatás. A gyermekek választhatnak majd a hitoktatás, és az etika tantárgy között, de egyik mindenféleképpen benne lesz kötelezően a tananyagban.
A piarista atyák a cserkészet anyagi támogatását is fontosnak tartják, mely szervesen kiegészítené a hitoktatást. A jelenlévők valamennyien megegyeztek abban, hogy a mai gyermekek számára az elvesztett úttörő mozgalom helyébe vissza kell állítani a cserkészmozgalmat, mely közösségformáló erejű, a természet szeretetére, megismerésére és megóvására nevel.
Varga László református tiszteletes is kiemelten fontosnak tartotta a mai ifjúság etikai nevelését, amennyiben hittant nem is kívánnak tanulni. A felnőtt generáció felelőssége a mai gyermekek nevelése, oktatása, akik által formálódik majd később nemzetünk sorsa, jövője.
Semjén Zsolt megerősítette az etika tantárgy bevezetésének létjogosultságát, fontosságát.
Végül kitért arra is, mit jelenthet egy vallásilag semleges állam fogalma. Az állam semlegességének lényege abban kell álljon, hogy az állam köteles tiszteletben tartani mindenkinek a vallási meggyőződését, hovatartozását, de nem illetékes teológiai kérdésekbe beleszólni. Fontos az is, hogy az állam ne propagáljon semleges világnézetet.
