A magyar jövő és az atomenergia
Az 1976-ban alapított Duna-parti erőmű jelenleg az ország energia felhasználásának több mint a 40 százalékát biztosítja. A cég rövid történeti áttekintése után a vezérigazgatótól megtudtuk, hogy az erőmű működésének optimális feltételeit a következő húsz évben még biztosan meg kell teremteni.
A hatalmas létesítmény műszaki adottságainak, fejlesztéseinek titkaiba is betekintést engedett az előadó. Elmondta, hogy létesítményükben speciális és nagyon precíz biztonsági rendszerek garantálják a környezetszennyezés elkerülését. A termelés során keletkezett hulladékok biztonságos tárolása érdekében folyamatosan hajtanak végre jelentős fejlesztéseket. Az urán és az egyéb alapanyagok beszerzése nem okoz gondot az erőműnél, jelenleg két esztendőre elég készlettel rendelkeznek.
A műszaki megoldások gazdag tárházát bemutató, de a laikus hallgatók számára is érthető előadás során kiderült, hogy a meghasadással nyert energia messze a legolcsóbb hazánkban. Leegyszerűsítve elmondható, hogy amíg a paksiak 10 forintért adják a villamos áramot, addig a szénnel működő hőerőmű 15-ért, az olajjal vagy gázzal üzemelők pedig, a duplájáért tudják csak értékesíteni terméküket.
Az elmúlt fél évszádban sok atomerőmű épült szerte a világban, s közben rengeteget tökéletesedett az energiatermelésnek ez a formája. Ahogy átfogó kecskeméti előadásában Süli János is hangsúlyozta, ma már minden szakember számára egyértelmű, hogy a növekvő igények mellett, a magyar jövő sem képzelhető el – az energia egyre növekvő világpiaci ára miatt különösen – a Paksi Atomerőmű nélkül.
