Napi Evangélium - „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele.”
Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele.” A gyermek pedig növekedett, lélekben erősödött és mindaddig a pusztában élt, amíg Izrael előtt nyilvánosan fel nem lépett.
Lk 1,57-66. 80
Elmélkedés:
János születését különleges, csodás jelek kísérik. Evangéliumának elején – Jézus születésével mintegy párhuzamba állítva – Szent Lukács részletesen beszámol János születésének hírüladásáról és világra jöttéről. Szülei, Zakariás és Erzsébet már idősek voltak, ezért emberileg nem gondolhattak arra, hogy gyermekük fog születni. Amikor az Isten által küldött angyal megjelenik Zakariásnak templomi szolgálata közben, és hírül hozza neki, hogy a Mindenható gyermekkel áldja meg házasságukat, ő nem hisz az isteni üzenetnek, ezért megnémul. Hangját csak a gyerek születésekor nyeri újra vissza, és hangos szóval magasztalja Istent, ahogyan erről az imént felolvasott evangéliumban hallottunk. Teljesedjen a mi életünkben is Isten akarata!
© Horváth István Sándor