A HEGEDŰS CSODATEVŐ NÉGYSZÁZ ÉVE HUNYT EL
Képgaléria
Miért a hegedű az attribútuma, vagyis különös ismertető jele? Mert művészi fokon játszott e hangszeren, és gyönyörű játékával elbűvölte a perui indiánokat, akik körében terjesztette a kereszténységet. Amíg nem sajátította el nyelvüket, muzsikával érttette meg velük az evangéliumi igazságokat.
Szolánói 1549-ben Spanyolországban született. Jezsuiták nevelték, de tizenhat évesen a ferences rendbe kérte felvételét. Felszentelése után elöljárói énektanítással bízták meg, mert kiváló zenész volt. 1583-ban a dögvész sújtotta vidékek fáradhatatlan látogatója és a betegek gondozója volt, hamarosan pedig Andalúzia apostolaként emlegették. Magas termete, csengő hangja, a Szentírás kiváló ismerete, valamint ferences eredetisége (utcán, táncteremben és színházban is kiválóan prédikált) a nép határtalan tiszteletét vívta ki. A személyét övező rajongás elől menekülve és missziós buzgalomtól vezérelve Dél-Amerikába kérte áthelyezését, és Peru apostola lett. Lankadatlan buzgalom jellemezte, ezreket keresztelt, gyógyított, prédikált a népnek. Az üldözött indiánok sokasága menekült hozzá. Mindenki Isten küldöttének tekintette. Még ma is nagy tisztelet övezi az Andokban azokat a helyeket, ahol a szent lakott, étkezett vagy éppen hegedült.
1595-ben a limai kolostor vezetését bíztak rá, melynek pompás barokk templomában az egyik oltár Árpád-házi Szent Erzsébetnek van dedikálva, Szent Izabella magyar királylány felirattal.
Szolánói utolsó éveiben mindenkit bámulatba ejtett csodáival, amelyekért az Újvilág csodatevője névvel illették. Egy másik nagy ferences szent, Bonaventúra ünnepén halt meg szentmise közben. Lima város tanácsa a nép sürgetésére pár év múlva a perui főváros védőszentjévé nyilvánította. Ő a ferences missziók védőszentje is. Missziós tevékenységének mérete Xavéri Szent Ferencéhez hasonlítható.
