Fagyállóval végeztek a macskákkal?
A Kiskun utcában lakó Bakosné Bognár Éva és családja nagyon szeretik az állatokat, huszonöt éve mindig tartottak kutyákat, macskákat. Éppen ezért nagyon megrázta őket, mikor nemrég végig kellett nézniük egyik cicájuk szenvedését és kimúlását.
– Luca egyik délután furcsán kezdett járni, mintha részeg lenne. Azt hittük, a hőségtől lett rosszul, ezért hűtött tejet adtunk neki, de éjjel már hányt is. Iszonyatos görcsei voltak, borzasztóan rángatózott. Mozdulni már nem bírt, a kis fejével könyörögve nézett utánunk. A lányom hajnalig sírva virrasztott mellette. Az éjjel nem találtunk állatorvosi ügyeletet, így várnunk kellett. Sejtettem, hogy mérgezésről van szó, de lányomnak nem mertem mondani...– idézi fel a történteket még napokkal az események után is könnyeivel küszködve Bakosné Bognár Éva.
A cicát aztán másnap reggel elvitték az állatorvosi rendelőbe. Itt a doktor már nem biztatta őket.
– Halálközeli állapotban volt a mi kis Lucánk. Leállt a szíve, de újraélesztették, és infúzióra kötötték. Még reménykedtünk, hátha sikerül megmenteni. Mikor délben érte mentünk, már eszméletlen volt, és folyt az orrából a vér. Ekkor a doktor úr is csak azt tudta javasolni, hogy ne szenvedtessük, és így elaltatták. Az orvos azt mondta, hogy valószínűleg fagyállóval mérgezték meg – mondja a szomorú gazdi.
A kis kedvencet hazavitték, és eltemették a kertben, azóta minden nap cserélik sírján a virágot. A történetnek azonban még nincs itt vége. A Kiskun utcában ugyanis nem Luca volt az egyetlen macska, aki gyanús körülmények között múlt ki.
– Másnap pár házzal odébb, lányom barátnőjéék udvarában szintén előkerült egy cica, aki a miénkkel egy időben pusztulhatott el. Valószínűleg az is nagyon szenvedhetett, mert elbújt a bokrok között. Lányom ezután felhívta egyik volt osztálytársát, aki ugyancsak a Kiskun utcában lakik, hogy vigyázzon a macskájára, mert baj érheti. Az állatorvosnál érte már csak utol, ugyanis az ő cicájukat is megmérgezték, ám szerencsére életben maradt. Talán nem kapott akkora dózist, mint Luca. A szomszédnak tavaly két macskájával végeztek, tőlünk februárban szintén eltűnt egy. Lehet, hogy ő is fagyállót ivott, csak elment messzire kiszenvedni – sorolja Éva az utcabeli macskagyilkosságokat. Hozzáteszi: bizonyítani semmit nem tudnak, és feljelentést sem tettek a rendőségen. Csupán remélik, hogy Luca gyilkosa legalább lelkiismeret-furdalásban szenved – és hogy a többi macskájuk nem esik áldozatul méregnek.
– Nem tudunk megnyugodni, még mindig hatása alatt vagyunk a történteknek. Lányom ezzel álmodik, és még én is sírva fakadok. Ezeket az érzéseket csak azok érthetik meg, akik egy cicáról, vagy egyáltalán, bármilyen állatról gondoskodnak, boldogan nevelik, és szinte családtagként kezelik. Nem tudom, hogy ki lehet az az elvetemült szörnyeteg, aki képes egy állatot megmérgezni, de biztos, hogy lelkileg nagyon szegény...– búcsúzik el a megtört gazdi, miközben szorosan magához öleli másik kedvenc macskáját.