„Belehúzott” a hazai ipar
Az idén már pozitívba fordul a gazdaság teljesítménye: a szaktárca prognózisa szerint 2010-ben 0,6 százalékkal növekszünk. A Bajnai-kormány még 0,2 százalékos visszaeséssel tervezte az idei évi költségvetést.
A kormányzati optimizmus oka, hogy a hazai ipar kibocsátása a korábban jelzett három-öt százalékos bővüléshez képest kedvezőbb lehet. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai alapján az idei első fél évben kilenc százalékkal volt magasabb az ipari termelés nagysága, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
Az elemzők szerint az ipart főleg az export húzza, a hazai kereslet azonban továbbra is gyenge, és képtelen a fenntartható növekedésre. A tárca előrejelzése alapján az idén éves átlagban 11,7 százalékos lehet a munkanélküliség Magyarországon.
Csaba László közgazdász szerint jó hír, hogy magára talált az ipar, ám ennek hátterében a nyugat-európai, azon belül is a németországi „mozgás” van. A Közép-Európai Egyetem tanára ugyanakkor emlékeztetett: gazdasági növekedésünk üteme 2006-ig meghaladta az Európai Unióét. Az ekkor az 1989-es szint 132 százaléka volt. Ám a bővülés dinamikája 2006 második felétől kezdett fékeződni, a keresletszűkítő intézkedések hatására 2007–2008-ban stagnált a magyar gazdaság, míg 2009-ben a nemzeti teljesítmény jelentősen visszaesett.
Az éves recesszió mértéke tavaly 6,3 százalékos volt. Az akadémikus szerint a magyar gazdaság potenciális kibocsátása jelenleg 3-4 százalékos, de csak akkor, „ha minden szerencsésen alakul”. „Kétségtelen, hogy a húzóország, Németország gazdasága beindult, de az exportra alapozott növekedés legfeljebb óvatos optimizmusra ad okot” – érvelt Lóránt Károly közgazdász. Az uniós szakértő szerint nálunk az okozza a problémát, hogy hazánk súlyosan eladósodott, és a külföldi tőke túlságosan nagy súlyra tett szert a gazdaságban.
„Magyarország a külföldi tőke ellenőrzése alá került” – fűzte hozzá. Végezetül kitért rá: a jelenlegi gazdasági helyzetből kivezető úthoz szükséges, hogy a magyar állam felismerje, a piac nem old meg mindent, és az államnak jelentős szerepet kell játszania, valamint a hazai érdekeket szem előtt kell tartania.
Németország a húzóország
Napjainkban Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere Németország: 2003 óta hazánk mind a kivitel, mind a behozatal terén a legnagyobb termékforgalmat a német állammal bonyolította le. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb kimutatása szerint a részesedés a teljes forgalomból mindkét irányban stabilan 25 százalék felett van, de ez az elmúlt hat évben szerényen csökkent. A két ország közötti külkereskedelemre a magyar aktívum jellemző. A termékszerkezetben a gépek és villamossági cikkek a meghatározóak, 2008-ban az export felét, az import 44 százalékát adta ez a termékcsoport.
