Most érdemes kémlelni az eget!

Érdemes gyűjteni a kívánságokat, hamarosan hullócsillagok egész raja tűnik fel az égen, hogy teljesítse őket. Már ma is kémlelhetjük az eget, de csütörtökről péntekre virradó éjjel számíthatunk a legtöbb meteorra, ekkor lesz ugyanis a Perseidák-meteorraj gyakorisági maximuma.

A meteorokat szabad szemmel is megfigyelhetjük, ha vesszük a fáradtságot, és napnyugta után kimegyünk a természetbe, minél távolabb a zavaró fényektől. A kivilágított városban is láthatunk talán egy-két fényesebb hullócsillagot, ez a látvány azonban meg sem közelíti azt, ami valódi sötétség mellett várhat ránk két nappal újhold után, augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka.

– Nagy szerencsénk van az idén – mondja E. Kovács Zoltán, a Kecskeméti Planetárium igazgatója. – A gyakorisági maximum idején, vagyis amikor a legtöbb meteor várható, a Földön épp Magyarország fordul abba az irányba, amerről ezek a meteorok pottyannak bolygónkra. Így a rajt ideális helyzetből figyelhetjük meg. Egész éjszaka nagy valószínűséggel láthatunk ebből az irányból hullócsillagokat.

A meteor követ és fémet tartalmazó üstökös illetve kisbolygó törmeléke, amely nagyon rövid időre, maximum néhány másodpercre, tűnik fel az égen. Vannak néhány ezred-század milliméteres nagyságú meteorok, a nagyobbakat, amelyek a Földről „leáldozó” csillagnak tűnnek, nevezzük hullócsillagnak, bár valójában semmi közük a csillagokhoz. A hullócsillag rendszerint akkora, mint egy mákszem. A dió nagyságú már fényes tűzgömb.

$\"Egy$ Egy csodás Perseida a Cygnus-Tejút előtt. A meteor nyoma fölött az Észak-Amerika-köd és a Deneb látható, jobb oldalon pedig a Lyra csillagkép. (A Magyar Csillagászati Egyesület felvétele)

– Középiskolás koromban egész éjszakákat töltöttem a szabad ég alatt, hogy megfigyeljem a hullócsillagokat, négy év alatt összesen fél ezret észleltem és dokumentáltam. Előfordult, hogy szilveszter éjszaka is a meteorokat lestem. A Perseidák idején gyermekkoromban egyszer – mindössze egy perc alatt – egy tucat meteort láttam. Persze akkor még nem volt ekkora fényszennyezés, mint napjainkban.

$\"–$ – Ezek az apró „kövecskék” a világűrből érkeztek – mutatja a két meteoritot szakköröseinek E. Kovács Zoltán

A meteorrajok a világűrben keringő törmelékáramlatok, az üstökösök illetve az aszteroidák (kisbolygók) szórják szét őket pályájuk mentén. A Föld, miközben kering a Nap körül, minden év augusztusában találkozik a Perseida-meteorrajjal, amit 109P/Swifft-Tuttle üstökös hozott létre évezredekkel ezelőtt. Már Kre 36-ban is észleltek hullócsilagot ebből a meteorrajból Kínában.

– A Perseidák fényesebb meteorjai zöldes-kékes nyomot hagynak az égen, ami akár néhány másodpercig is megfigyelhető – magyarázza E. Kovács Zoltán. – Csütörtök éjjel arra is van esély, hogy különösen fényes meteort, azaz tűzgömböt is lássunk, amely „robbanásakor” bevilágítja az égboltot. Ilyenhez még nekem sem volt szerencsém. A meteorok fénye egyébként nem égésüknek köszönhető, hiszen ilyen távolságból azt nem érzékelnénk. Valójában arról van szó, hogy amikor óriási sebességgel „nekiront” a meteor a levegőnek, szétroncsolja annak részecskéit. Az így ionizálódó és rögvest visszaalakuló levegő pedig fény formájában sugározza ki a kapott energiát. Ez tűnik úgy, mintha fénycsíkot húzna a hullócsillag.

$\"Ez$ Ez a meteorit Szibériában ért földet, Nagy Szabolcs ajándékozta a planetáriumnak

Amíg ebben a Földről gyönyörködünk, legtöbbször elfogy az égés során a világűrből érkező törmelék, és a hullócsillag kialszik. Csak a nagyobb meteorok jutnak le hozzánk, amelyeknek nem volt idejük teljesen szétégni. Ezeket hívjuk meteoritnak. A Kecskeméti Planetáriumban két meteoritot is őriznek, az egyik Szibériában, a másik pedig Marokkóban ért földet. Mindkettőt Nagy Szabolcs geológus ajándékozta az intézménynek, aki egykor E. Kovács Zoltán csillagászszakkörében „fertőződött meg”.

$\"Az$ Az augusztusi meteorok a Perseus csillagkép irányából látszanak szétsugárzódni – innen ered a Perseidák elnevezés