Szent István öröksége elevenen él ma is, avagy visszatérhet-e győztesen Koppány?
Képgaléria
Kalocsa ünnepel. Az ősi főszékesegyházban vasárnap Nagyboldogasszonyt, a templom patrónusát köszöntik. Öt nappal később Szent István királyra, az egyházi tartomány alapítójárta emlékeznek. Nem messze a Dunától, a Felső-Kiskunságban, a kalocsai búcsú napján – néhány nappal a sikeres bugaci Kurultáj után – a magyarok táltosait hallgatja és csodálja a magyarok több tízezres nagygyűlése. Új pogányság születik Szent István és az ezeréves keresztény örökség ellenében? – kérdeztük dr. Bábel Balázstól, Kalocsa - Kecskemét érsekétől.
* Szerintem nincs veszélyben sem a Szent István öröksége, a gránit alap, sem a későbbi felépítmény. Az, hogy évente kétszer összejön egy találkozóra – csudát látni, a folklór színeiben gyönyörködni – több ezer ember, ebben a fesztiválos időben, az egyáltalán nem szenzáció. Magyarországon több száz templom van amelyet az égbe fölvett Szűzanya tiszteletére emeltek. Milliók éneklik ilyenkor (is) ősi himnuszunkat, a Boldogasszony anyánkat… Nem is szólva az év többi Mária-ünnepéről. Ha csak kicsit is körbejár az országban az ember nagyobb ünnepek táján, láthatja, Szent István műve él, tömegeket vonz, és egyben hordozza, élteti az ősi magyar hagyományokat is.
- A csillagjósok, sámánok problémájával nem kellett foglalkozni a Kádár-rendszer idején. Erről, csak a Magyar mesék és mondák kötetben ismerhettünk meg részleteket…
- A Rákosi és Kádár rendszer is próbált ünnepeket kreálni, de amint az idegen csapatok elhagyták az országot, elfelejtődött szinte mindegyik. Az jól látszik, hogy az embernek kell a közös élmény, az ünnep és kell valamiféle világmagyarázat is. A magyarok nagygyűlésével, és az ehhez hasonló rendezvényekkel nekem akkor van bajom, amikor folklór fesztivál helyett, vallási szertartás jelleget is öltenek. A nagy baj az, ha a kereszténységet és ezt az ősi-új pogányságot megpróbálják keverni. Az Anyaszentegyház mindig irgalmas volt a rossz életűekkel, bűnösökkel szemben, ha megbánták a tetteiket. De a rosszul hívőket már kevéssé tolerálta és szakadárnak vagy eretneknek nevezte őket.
- Ön Szent Isván követeként jár, amikor a Magyarok Nagygyűlése szomszédságában, a szenttamási-bösztörpusztai templomban misét mond. Fontosnak tartja, hogy jelen legyen?
- Nagyon elfoglalt vagyok, de szakítok rá időt, hogy vasárnap ott szolgáljak az alsószenttamási Szent Jobb Lator templomban. Többen jelezték, hogy csoportosan érkeznek, és kérik a Római Katolikus Egyház jelenlétét. Az is lehet, hogy kijövünk a templomból, és szabadtéri mise lesz, mert olyan sokan érkeznek.
- Nem lesz egyszerű az égbe fölvett Szűz Máriáról beszélni, amikor pár száz méterre onnét lovas hadak, íjászok, solymászok kínálnak különleges látványt, showműsort…
- Amíg a világ világ lesz egy cirkuszban, egy Forma 1-es futamon mindig többen lesznek, mint az elméleti matematikusok klubjában. A látvány, a vizualitás, legyőzi a spiritualitást. Ezzel mi számolunk. Nem kívánunk reklámversenyen győzni, sőt ezen a pályán nem is kívánunk versenyezni. Ha pedig valaki rászánja az időt és részt vesz egy Mária-ünnepi búcsún - mondjuk Pálosszentkúton, Máriapócson vagy Gyűdön -, és megpróbálja átélni hogy mi is történik ott, biztosan megérti, hogy egy katolikus embernek nincs mitől tartania. Hatalmas lélek-erő tartalékaink vannak. Koppány nem győzhet Szent István fölött…
- Ön szerint Szent István öröksége is olyan élő, mint a Mária tisztelet?
- Másról van szó. Szent István is Máriás-király volt, aki elkötelezetten hitte, hogy Jézus édesanyja tud segíteni rajtunk. Én Szent István tiszteletét mindig is szorgalmaztam, és nem csak azért mert a bérmanevem István. Emlékszem arra, hogy már gyermekkoromban is kifejezetten tiszteltem első királyunkat. Most nem leszek e városban augusztus 20-án. Kárpátaljára hívtak. Úgy gondolom, hogy a trianoni határokon kívül lehet ilyenkor a legjobban átérezni, hogy a magyarság első és legnagyobb személyisége Szent István király. Aki összefog, összetart minket máig. Kétségtelen hogy utána is születtek hatalmas egyéniségek, géniuszok, de az országalapító nélkül, nem lettek volna, magyar államférfiak. Mert ha ő nem teremt erős államot, egy biztos hazát, nem szervez és köt erős európai szövetségeket, feloldódtunk volna a gótok, avarok, kunok, jászok, szlávok tengerében.
- Mivel jelent többet Kalocsán első királyunk neve, személyisége, mint Izsákon, Baján vagy Kiskunmajsán?
- Azt hiszem, mi elkötelezettebbek vagyunk iránta. Nem lehet véletlen, hogy Esztergom után, Kalocsát jelölte meg alapítása helyéül. Eltökélt volt abban, hogy itt érsekség legyen, és azt is tudjuk, hogy ismerte személyesen is Asztrikot, az első érseket. Hiszen tudjuk, hogy Asztrik hozta a koronát Rómából. Ha pedig ez így van, nekünk nagyon sok köszönni valónk van Szent István király felé, az ő tiszteletét, kultuszát itt nem szokványos módon kell ápolni, hanem elkötelezetten, ha kell szenvedélyesebben, a mára, a mindennapokra is vonatkoztatva. A kalocsai király fej, amit a XX. század első felének ásatásainál találtak, komoly történészek szerint István arcát hordozza, méginkább összeköt lelki, szellemi örökségével is. Nyugodtan állíthatom, 11 éves Kalocsa érseki szolgálatom után, hogy ez a település méltán hordozza a megkülönböztető jelzőt: Kalocsa Szent István városa.
Farkas P.József
