Július 17. szerda, Elek, Endre
Hírek, események 2010. augusztus 26. 18:59

Füzi László kapta a IX. Gutenberg Napon a Szilády-díjat - hallgassák meg a kitüntetett vallomását

Képgaléria
Mint minden évben, úgy ezúttal is az Aranyhomok Szálloda mellett elhelyezett Szilády-emléktábla megkoszorúzásával indult augusztus 26-án, csütörtökön délután a IX. Gutenberg Napi ünnepség Kecskeméten. A rendezvényt – mint hagyományosan – a Porta Egyesület és a Katona József Megyei Könyvtár szervezte a kései utódok főhajtásaként a jeles kecskeméti nyomdaalapító és a nyomdászat valamennyi kiemelkedő alakjának emléke előtt. A koszorúzást követően az ünneplők a Katona József Könyvtárban szakmai konzultációra gyűltek össze. A vendégeket Ramháb Mária, a Katona József Könyvtár igazgatója, korábbi Szilády Károly-díjas köszöntötte. A tanácskozás házigazdája a megyei könyvtár sikereiről számolt be, és a nyomtatás kiemelkedő szakembereinek azt is elmondta, hogy a könyvtár hagyományos szolgáltatásai iránti érdeklődés nem csökken: első helyen ma is a nyomtatott könyv áll.

 Az igazgatónő beszámolt a legújabb eredményekről is, amelyekben szerves egységet alkot a hagyományos nyomtatott és az elektronikus technika. Így például abban az eredményes 100 millió forintos EU-s projektben, amit egy hét tagú konzorcium vezetőjeként szervezett a könyvtár az elmúlt két évben. A program célja, hogy a 24 órás könyvtárlátogatás minél sokoldalúbb szolgáltatással valósuljon meg. Ezt követően Fábián Endre, az STI Petőfi Nyomda igazgatója, a Papír és Nyomdaipari Műszaki Egyesület főtitkára beszélt a minőségről, és annak megjelenéséről, szerepéről a nyomdaiparban. Ugyanezt a kérdés egy másik megközelítésben vizsgálta a következő előadó, dr. Füzi László, a Forrás főszerkesztője, aki a szép könyvről, annak kritériumairól tartott izgalmas előadást. A Tevan-család nyomdászati és könyvművészeti tevékenységéről Balogh István, az ezt szemléltető interaktív kiállításról pedig Tevan Ildikó előadásában hallhattak részleteket a jelenlévők. Ezt követően Sárközy István alpolgármester rendezvény záró előadása következett, aki Fábián Endrével közösen adta át a 2010-es Gutenberg-díjat Füzi László irodalomtörténésznek, a Forrás főszerkesztőjének. A Kecskemét város és a Porta Egyesület által a Gutenberg örökség védelmezőinek alapított elismerés laudációját Ramháb Mária mondta el. „Nem idevalósi volt”, de idevalósivá vált több évtizedes szerkesztői, kiadói és alkotói munkájával. Dr. Füzi László 1955. Március 15-én született Lövőn, az akkori Győr-Sopron megyében. Szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész. A soproni Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1979-ben diplomázott a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Szegeden, magyar nyelv és irodalom – történelem szakon. 1981-ben a József Attila Tudományegyetem Tanácsa summa cum laude minősítéssel doktorrá avatta. 1979 és 1982 között Egerben volt középiskolai tanár, majd a Kecskeméten megjelenő Forrás című szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat szerkesztője, 1989-től főszerkesztője, 2004-től a Forrás Kiadó vezető-szerkesztője. Irodalomtörténészi kutatásainak középpontjában Németh László életének, munkásságának bemutatása áll. Ebben a tárgyban megjelent legfontosabb kötetei: Az Alkat és mű, amelyet a pozsonyi Kalligram Kiadó adott ki 2001-ben, s Az Év Könyve Díjjal jutalmazta a könyvszakma. Németh László alkatáról és gondolkodásáról ír 2003-ban A Semmi közelében, valamint a Széchenyi Istvánról és Németh Lászlóról egy évvel később megjelent könyvében. Német József naplójának sajtó alá rendezése, a bevezető tanulmány és a jegyzetek elkészítése a további Németh László-kutatásokhoz jelentősen hozzájárult. Tanulmányiban Buda Ferenc, Gion Nándor, József Attila, Márai Sándor munkával foglalkozik. A Szegedi Egyetemen a kortárs irodalom megismertetésével bízták meg. A világról, az emberi gondolkodásról megszerzett ismereteit esszé és tanulmányköteteiben összegzi. Legutóbbi kötetet A középpont hiánya 2008-ban a pozsonyi Kalligramnál jelent meg. Orosz László kecskeméti irodalomtörténetének folytatásaként született meg a Kecskemét irodalma és irodalmi élete 1945 után a Kecskeméti Lapok felkérésére, amely helyi tananyaggá vált az iskolákban. A Katona József-emlékházban rendezett állandó kiállítás Katona József drámaíró születésének kétszázadik évfordulójára – tárlatvezető kis füzet is az ő munkája, amely a múzeum kiadásában 1992-ben a Petőfi Nyomdában készül el. Kecskeméthez és Bács-Kiskun megyéhez kötődő ismert és népszerű könyvei? A Forrás Kiadó gondozásában megjelent Homok-haza irodalmi, valamint a Bronztű, sisak történelmi képeskönyv ma is a legszebb könyvek közé tartozik Bács-Kiskun megyéről. Csatári Bálinttal, Heltai Nándorral, Walter Péterrel közös munkája a Két folyó között: Bács-Kiskun című fotóalbum, amit a megyei önkormányzat több alkalommal megjelentetett. Szeretetteljes vallomás a városról az ugyancsak Walter Péterrel közösen készített Kecskemét Fő tere, amely a Kecskeméti Lapok kiadásában 2005-ben jelent meg. A megye jeles képzőművészeihez a személyes ismeretségen túl, alkotótársi kapcsolat is fűzi. Az általa írt, szerkesztett kötetek elkészítéséhez helyi művészeket kér fel, hogy munkáikkal – fotókkal, grafikákkal, festmények reprodukcióival – teljessé tegyék a kiadványokat. A helyi művészek ismertté válását segítette több publikációjában, kiállítási megnyitókon, művészeti programok szervezésével. Alkotói munkásságának két könyvét külön kiemelnénk a Szilády Károly-díj átadásakor. Buda Ferenc Isten szalmaszálán kötetét, amelyet minden Bács-Kiskun megyében 2006-ban érettségiző megkapott a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés döntése alapján. Megyei művészek és a költő bevonásával a Print 2000 Nyomda Kft. nyomásával megjelent könyv a célhoz méltó igényességgel, műgonddal készült. A Kossuth-díjas Buda Ferenc legszebb versei a költő legszebb könyvébe kerültek Füzi László szerkesztői és kiadói munkájának köszönhetően. Életrajzi kötődésű könyvére – Világok határán: ikerkönyv, Pozsony, Kalligram, 2010 – az olvasóközönség és az irodalmi közönség is, mint alkotói határra figyelt. Máshogy ír, ez nem irodalomtörténet, ez a könyv már nem csak szöveg, hanem a szöveg a képek a betűk, a könyvtest a borító együtt közvetíti Füzi László gondolatait, értékeit a 20. Század közepén történtekről a 21. század olvasójának. Mindig jó érzékkel választotta ki és publikálta a Forrásban a fiatal költőknek, íróknak a munkáit. Sokszor előbb találkozhattak az irodalom iránt érdeklődő kecskemétiek a könyvtárban ezekkel az alkotókkal, mint ahogy országosan ismertté váltak. Az irodalom résztvevőivel, az irodalom szervezeteivel aktívan, az értékek mellett elkötelezetten foglalkozik. Tagja, tisztségviselője több irodalmi társaságnak, szakmai szervezetnek. Így alelnöke a Katona József Társaságnak és a Németh László Társaságnak, két cikluson át elnöke volt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozata Vezetőségének, tagja a Magyar Írószövetség Választmányának, a Szépírók Társaságának. Választott tagja, illetve elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Szakmai Kollégium kuratóriumának. Irodalomszervező és írói munkásságát több jelentős díjjal ismerték el: Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1989), a Bács-Kiskun Megye Közművelődési Díja (1995), Déry Tibor-díj (1996), Németh László-emlékérem (1996), Darvas József-díj (1998), József Attila-díj (2004), Tiszatáj-díj (2005). Kecskemét város rangos díját, a Katona József-díjat 2005-ben, a megye közösségi-művelődési díját a Pilinszky János-díjat 2008-ban ítélték oda számára. Füzi László gazdag munkássága, értékteremtő irodalmi műhelyt szervező képessége, a változásokra érzékeny figyelő és reagáló alkata szerény egyéniséggel párosul. Alapos, igényes kutatómunkára épülő írásaihoz elengedhetetlen a harmónia, a biztos családi háttér. Kívánjuk, hogy a Gutenberg örökségéért alapított Szilády Károly-díj örömet és erőt adjon a további alkotáshoz.

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Adományok Wojtyla Ház