Kiskunsági tájon nevelkedett a legendás professzor
Képgaléria
Az 1960-as évek a néprajzoktatás fénykorának számított a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. A magyar államszocializmus felpuhuló korszaka kedvezett a politikai állásfoglalásoktól kínosan tartózkodó Tálasi tevékenységének. 1963-ban válaszhatott: ismereteit, kutatói tapasztalatait, tanulmányok írásával, vagy etnográfusok nevelésével kamatoztatja. A pedagógiai feladat jobban vonzotta. Rengeteg időt töltött tanítással, vizsgáztatással, szakdolgozatok, disszertációk előkészítésével. Azzal a tanítvánnyal, akiről akiről megállapította, hogy kutatói vénája van, egyénileg is foglalkozott hosszú időn át, sok alkalommal.
1968-ban fejezte be az egyetemet egy olyan néprajz szakos évfolyamban, amelyik népesebb volt a korábbiaknál. 2009 elején a hajdani ’68-as évfolyam tudományközelben maradt tagjai elhatározták: tanulmányok írásával és tanulmánykötet kiadásával köszöntik az útra bocsájtó professzorukat. A kötet interjúval indul, amelyet Bárth János készített Tálasi Isvánnal 1980-ban, Népismeret a múltban és a jövőben címmel. Érdekes írás olvasható benne többek között a matkói mesékről, mondákról, népi elbeszélésekről, a Kecskemét környéki dalokról és balladákról, a mezőváros és a református kultúra összefüggéseiről.
