„Séta Kecskemét jeles szecessziós épületeihez”
Képgaléria
Az Egyesület elnökének felkérését elfogadta Simon Magdolna művészettörténész, aki vállalta, hogy a téma iránt érdeklődőknek bemutatja Kecskemét legszebb szecessziós épületeit. Az indulásnál megjelent közel húsz fő érdeklődőt, Egyesületi tagot a rossz, esős idő sem riasztott el a sétától.
A szecesszió kialakulásáról, főbb jellemzőiről, és a magyar szecesszióról tartott bevezető után az első helyszín a Főtéren található, a „szecesszió gyöngyszemeként” is emlegetett, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint 1893 és 1897 között épült Városházán kezdődött. A külső homlokzat szecessziós jegyeinek bemutatása után, a Díszteremben megcsodálhatták a résztvevők Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott freskóit és a korabeli, kézművesipari munkával készített bútorzatot.
A séta következő állomásai az 1912-ben átadott, Korb Flóris Nándor kecskeméti építész által tervezett volt Népbank épülete, az 1913-ban felépült, Mende Valér tervezte Luther-palota, és a Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján 1907-ben átadott Ifjúsági Otthon voltak. Minden jeles épület előtt röviden megállva hallhattak történetet azok tervezésének, építésének körülményeiről, eredeti funkcióiról, és az eltelt évszázadban betöltött szerepéről. Jó volt látni felújított állapotukat, de néhol a műemlékvédelmi szempontból szakszerűtlen homlokzat átalakítások is megmutatkoztak. Jó lenne ezekre a felújítások során nagyobb figyelmet fordítani!
Az Ifjúsági Otthonban a csoport megtekintette a népi szecesszió jegyeit viselő „Tükörtermet”, az 1937-ben megnyitott és ma is működő mozit, melynek mennyezeti díszeinekkalandos megtalálásáról hallhattak történetet.
A séta ezután a Rákóczi út és a Főtér találkozásához, az egykori kereskedelmi kaszinóként működő Cifrapalotához vezetett, melyben ma a Kecskeméti Képtár található. Az épületben végigsétálva jó volt látni a belső terek, a lépcsőház, az emeleti díszterem, és a szecessziós berendezési tárgyak felújított, karban tartott állapotát. Érdekességként elhangzott, hogy az 1902-ben Márkus Géza által tervezett szecessziós épület homlokzatának 2004-ben történt felújításakor, az eredeti mázas homlokzatdíszek mintáit a Zsolnay porcelángyár hiánytalanul át tudta adni a felújítást végző cégnek.
A Cifrapalota szomszédságában, a Rákóczi út 5-7. sz. alatti ház lépcsőházának szecessziós emlékeinek megtekintése után a csoport egy különjáratú busszal, és a belvárostól kissé távol eső, idén 100 éves Kecskeméti Művésztelepre indult.
A Kecskeméti Művésztelepet 1909-ben Iványi Grünwald Béla alapította, Kada Elek polgármesterségének idején. A szecesszió építészeti jegyeit eredetileg magán hordozó hat különálló művészvilla és a tíz műtermes műterem-bérház otthon, átmeneti élet- és munkalehetőséget biztosított az ide jelentkező képzőművészeknek. A központi műterem-bérházat 1957-ben újították fel. A művészvillák közül több még mindig felújításra vár.
A szecessziós séta a villasoron, immár gyönyörű, őszi, napfényes időben fejeződött be. Remélhetőleg sikerült a sétával elérni a Kulturális Örökség Napok megszervezésének célját: megismertetni szűkebb környezetünk kulturális értékeit. De hátradőlni nem szabad, mert nagyon sok tennivaló van még ezek megőrzése terén!
