Intézkedések a nehéz helyzetbe került devizahitelesek érdekében
Minden felvett hitelt vissza kell fizetni - ebben minden fél egyetért, ezért a kérdés leginkább az, hogy mit tehet a kormány a nehéz helyzetbe került adósok érdekében. A kabinet egyértelművé tette, hogy elsősorban arra törekszik, hogy megakadályozza azt, hogy a nehéz helyzetbe került adósok elveszítsék otthonaikat és megakadályozza azt, hogy az eladósodottság, különösen a devizaalapú eladósodottág mértéke tovább növekedjék, hiszen leginkább az teszi kiszolgáltatottá a lakosságot.
Már az első kormányülésen döntés született róla, hogy fenntartják a kilakoltatási moratóriumot, és erre törvényt is alkotott a kormány. Ez garantálja, hogy senki nem kerülhet az utcára azért, mert nem tudja fizetni lakáshitelét. Szintén extragyorsasággal, még az Országgyűlés rendkívüli ülésszakában a kormány javaslatára egy másik törvény is született, amely szerint nem lehet jelzálogot devizakölcsönhöz kötni, csak forint alapú jelzálog jegyeztethető be, vagyis a további deviza eladósodás elé emel gátat.
Mindeközben kormánypárti országgyűlési képviselők is egy nyolcpontos javaslatcsomagot dolgoztak ki a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítésére. A javaslatokról egyeztetés kezdődött a Bankszövetséggel. Az egyeztetéseket követően, októberben terjesztik az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot.
A Kósa Lajos és Rogán Antal által megalkotott nyolcpontos javaslatcsomag főbb elemei a következők. Az ügyfél számára hátrányos esetekben megtiltanák a bankoknak az egyoldalú szerződésmódosítást. Megtiltanák az önkényes kamatemelést is, mert jelenleg a bankok nem egy esetben jelentősen és önkényesen módosítják a kamataikat. Előírnák a bankoknak a középárfolyam alkalmazását. Arról, hogy a bankoknak a saját vagy a nemzeti bank által alkalmazott középárfolyamait írnák elő, még egyeztetnek. Mivel több pénzintézet is tiltja vagy magas költség megfizetése mellett teszi csak lehetővé az előtörlesztést, előírnák az ügyfél kérésére az ingyenes előtörlesztés lehetőségét. Öt évvel automatikusan meghosszabbítható lenne a futamidő, ha kéri az ügyfél, így lehetővé válna a törlesztő részletek mérséklése. Az elképzelések szerint létrejönne a "tiszta lappal indulás joga". Ez azt jelenti, hogy az adósság nem lehetne több mint annak az ingatlannak az értéke, amelyre a jelzálogjogot bejegyezték. Most ugyanis előfordulhat, hogy az adott ingatlanon több a hitel, mint annak az értéke. Így ezután a kockázatot közösen viselné, az ügyfél és a bank. Tartós fizetésképtelenség esetén megtiltanák minden büntetőkamat, késedelmi kamat, valamint extra díj és költség felszámítását, hogy ne lehessen még lehetetlenebb helyzetbe hozni az amúgy is fizetésképtelen adóst. Az igazságosság jegyében ezek az intézkedések nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére.
Mindezekről az előterjesztők egyeztetésekbe kezdtek a Bankszövetséggel szeptember 17-én, ahol egyetértés volt az alapelvekben, a bankszövetség azonban a nyolc pontból kettőt problémásnak nevezett: a futamidő automatikus egyoldalú meghosszabbítását és a "tiszta lappal indulás" jogának bevezetését. Ezekben még kemény tárgyalások vannak hátra.
A felek megállapodtak, hogy szakértői szinten folyik tovább a kormánypárt és a Magyar Bankszövetség között a tárgyalás. A bankok képviselői nem tudják elfogadni a futamidő automatikus egyoldalú meghosszabbítását és a "tiszta lappal indulás" jogának bevezetését. A bankok alapos egyeztetést kívánnak tartani a középárfolyam bevezetéséről.
2003 őszén jelentek meg Magyarországon a devizahitelek, melyek döntő mértékben hozzájárultak a lakáshitel-állomány emelkedéséhez. A magyar jelzáloghitel-állomány 6.825 milliárd forint, ennek 64 százaléka, azaz 4.332 milliárd forint a lakáshitel-állomány. A lakáshitelek 66 százaléka,azaz 2.668 milliárd forint devizahitel, amely túlnyomó része svájci frank. A magyar háztartások hitelállománya közel 70%-ban devizakölcsönökből áll, ezek a hitelek pedig 13-15 éves átlag futamidővel rendelkeznek, így a helyzet változása a közeljövőben nem várható. Ráadásul egyre nő a késedelmes hitelállomány, a hitelek közel 20%-a ilyen. PSZÁF augusztusi jelentése is figyelmeztet, hogy gyorsuló ütemben, nőtt a késedelmes hitelek állománya az első negyedévben. A késedelmes hitelek állományán belül a lakossági hiteleké 2334 milliárd forint, ezen belül a jelzálog-hitelek állománya 1409 milliárd forint. A késedelmesen fizetett hitelek száma 2009 óta gyorsuló tempóval gyarapodott.
