Süthetik a családi pótlékot?
– Több olyan diákunk van, akik még egyáltalán nem jelentek meg az iskolában tanévkezdés óta, így kevesebb, mint két hét alatt összegyűjtöttek 50 igazolatlan órát – mondja Szabó Edina, a halasi Vári Szabó iskola igazgatóhelyettese. Bár a legtöbb pedagógus szerint az iskolai lógások leginkább a szakiskolákat érintik, a város többi intézményéből is akadnak szép számmal, akik túllépték az 50 órás hiányzási határt.
– Csaknem 30 olyan diák van eddig Halason, aki 50 körüli igazolatlan órát gyűjtött be eddig. Ha ezekhez hozzáadjuk azokat, akik már több mint 10 órát hiányoztak, akkor 100 körüli „rendszeresen” lógó diákkal számolhatunk a városban – mondja Simon István, a népjóléti osztály vezetője.
A szeptemberben életbe lépett törvényi változások alapján azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke több mint 50 igazolatlan órát gyűjtött be egy tanévben nem jár az iskolázási támogatás, vagyis a családi pótlék. Mielőtt a diákok eljutnak az 50 ellógott óráig a szülők elméletileg már tudják, hogy baj van a gyerekkel. Tíz igazolatlan óra után az iskola jelez a jegyzőnek, a jegyző határozatban figyelmezteti a szülőt, melyben arról is tájékoztat, hogy ha a gyermeke túllépi az 50 órás hiányzási limitet, akkor el fogja rendelni az iskoláztatási támogatás határozatlan idejű felfüggesztését és védelem alá fogja vonni a lógós nebulót.
A támogatás felfüggesztése annyit jelent, hogy a szülő azon túl nem készpénzben, hanem természetbeni juttatásként kapja a családi pótlék 100 százalékát. Ebben az esetben a gyermek után járó pénzt tehát nem a szülőnek, hanem az adott önkormányzat családtámogatási folyószámlára utalja át a kincstár. Minden gyerek külön számlát kap.
Hogy mit takar a természetbeni juttatás, azt a – minisztérium iránymutatása alapján – a gyerek mellé kirendelt eseti gondnok mondja meg.
– A törvény szerint eseti gondnok lehet a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozója, az óvodai és az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a védőnő, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója – sorolja egy szakember a lehetőségeket.
A gyakorlati megvalósítás, tehát a szükséges élelmiszerek, ruhák, tanulást segítő eszközök beszerzése már elsősorban az iskola kijelölt pedagógusára vagy a családsegítő munkatársára hárul.
– Csak az a gond, hogy a pluszmunkáért nem jár fizetés. Tudjuk milyenek az emberek, senki nem fogja ezt szívesen csinálni – ingyen. Attól tartok, hogy valahogy inkább eltussolják majd az igazolatlan órákat, csak ne kelljen többet dolgozniuk – véli a neve elhallgatását kérő gyermekjóléti szakember.
Mint Ferenczi Mária, Kiskunhalas jegyzője elmondta, még ugyan nem látják pontosan egy-egy ügy átfutási idejét, de a határidők betartása mellett is elképzelhető, hogy nagyjából jövő év január elsejétől szűnik meg az iskoláztatási támogatás folyósítása a szülőknek – abban az esetben, ha azt ma kezdeményezi a jegyző.
A jegyzőnek 3 havonként felül kell vizsgálnia korábban hozott döntését. Időközben tehát megtörténhet, hogy egy ma eljárás alá vont gyermek újra iskolába kezd járni, és ha három hónapig mulasztás nélkül látogatja az óráit, akkor az ügyét felülvizsgáló bizottság megszünteti a korábban hozott, támogatásmegvonásról szóló döntését. Ebben az esetben viszont már nem állítható le a megindított folyamat, így az adott tanuló szülei legkorábban csak március elején kaphatják meg a gyermekük iskoláztatása után járó pénzbeli támogatást.
